Orbán a helyzetrőlOrbán Viktor szerint elfogadhatatlan, méltánytalan és részrehajló Brüsszel döntése, amely Magyarországot kockázatosnak nyilvánította. A miniszterelnök szokásos szerdai rádióinterjújában úgy fogalmazott, ha újságíró lenne, akkor valószínűleg azt mondaná, hogy piacvédelmi intézkedés történt. “Nem szerencsés dolog versenykorlátozást állategészségügyi köntösbe bújtatni. ” A kormányfő úgy véli, hogy a magyar mezőgazdaság állategészségügyi szempontból magasabb normáknak tesz eleget, mint a legtöbb nyugat-európai ország.
Az EU-tagállamok és az unión kívüli országok “teljesen egyenlő elbánásban” részesültek a marhakór (BSE) jelenlétének kockázatait értékelő jelentésekben – válaszolta az Európai Bizottság egyik szóvivője az érintett ország, köztük Magyarország ezzel kapcsolatos tiltakozásaira. Beate Gminderen nem látszott, hogy megilletődött volna a magyar kormányfő korholó szavaitól, emlékeztetett arra, hogy az elemzéseket az unió tudományos főbizottsága, a brüsszeli bizottságtól független szakértői testület végezte.
A jelentésAz ominózus dokumentum az Európai Bizottság mellett működő tudományos tanácsadó testület az unión kívüli 28 ország szarvasmarha-állományáról rendelkezésre álló adatok alapján készült.
Négyszintű kockázati besorolás a BSE jelenlétének valószínűsége szerint:
•1. Kizárható: Ausztrália, Norvégia, Új-Zéland, több latin-amerikai és néhány afrikai ország.
•2. Valószínűtlen, de nem kizárható: India, Kanada, Kolumbia, Mauritius, Pakisztán, USA.
•3. Valószínű: a legtöbb EU tagjelölt, köztük Magyarország, továbbá Albánia és Svájc.
•4. A kórt kimutatták: ebbe a csoportba a vizsgált országok közül egy sem tartozik.
A harmadik országokra vonatkozó, a hét elején nyilvánosságra hozott földrajzi kockázatértékelés évekig tartó vizsgálatok eredménye, és a benne szereplő valamennyi országnak módja volt arra, hogy adatokat szolgáltasson a bizottságnak. Ráadásul az érintettek a jelentés tervezetét is megkapták, és megtehették azzal kapcsolatos észrevételeiket – érvelt az EU álláspontja mellett a szóvivő a bizottság szokásos napi sajtóértekezletén.
Az MTI kérdésére válaszolva Gminder hozzáfűzte, hogy ha bármely érintett ország további adatokat és információkat kíván szolgáltatni, ezeket a tudományos főbizottságnak az Európai Bizottságnál működő titkárságához nyújthatja be. Az pedig továbbítani fogja a szakértői testületnek.
A helyszínrőlGyévai Zoltán, brüsszeli tudósítónk számolt be arról: gyakorlati szempontból nincs jelentősége annak, hogy egy ország a második vagy a harmadik kockázati kategória közül melyikbe tartozik, hiszen az unió valamennyiüket kötelezi a veszélyesnek tekintett állati szervek eltávolítására és megsemmisítésére. A kategorizálás egyetlen következménye, hogy az első csoporton kívül eső országok április elsejétől csak olyan marhahúst szállíthatnak az EU piacára, amelyből előzőleg eltávolították az agy- és csontvelőt, a csontos húsokat és a BSE-kór átvitele szempontjából magas kockázati fokozatúnak tekintett szerveket.
A cseh, magyar, lengyel tiltakozások éles hangnemével kapcsolatban megjegyezte, hogy ugyanez a probléma tavaly is felmerült, amikor az unió a tagországokról készített hasonló értékelést. A magas kockázati kategóriába sorolt országok akkor sem örültek a jelentésnek, de azután közülük egyeseknél valóban találtak BSE-eseteket. A tudományos főbizottság akkor is és most is ugyanazzal a módszerrel dolgozott, tehát nincs szó hátrányos megkülönböztetésről – mondta Gminder.
Mint bármely más tudományos szakvéleményt, a most közzétett kockázati besorolást is folyamatosan felülvizsgálják, és ha új adatok, információk válnak ismertté, átértékelhetik. Ugyanez történt az EU-tagországokról tavaly készített jelentés esetében is – fűzte hozzá a szóvivő.
A hazai vezető napilapok hasábjain az ágazat szinte valamennyi érdekvédelmi szövetsége megszólalt. Nemcsak a szaktárcától követelik azt, hogy agrárdiplomáciai lépéseket tegyen, hanem maguk is lobbyznak érdekeik kijárásáért Brüsszelben.
Sokba kerülneA hazai szarvasmarhatartóknak súlyos érvágást jelentene, ha az EU értékelése miatt más országok is betiltanák a magyar marha behozatalát – írja a Népszava. Az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet adatai szerint ugyanis a nagyobb gazdaságok már 1999-ben is kilónként 34 forintos, a kisebbek pedig kilónként 2 forintos veszteséggel tudtak csak túladni húsmarháikon. Nagy-Britannia már szembesült ezzel: hatmilliárd fontra (több mint 2,6 ezer milliárd forintra) becsülte az állattenyésztőknek, a húsiparnak és a mezőgazdaságnak 1994 és 2000 között okozott károkat.
Annyiban tanácstalanok ugyanakkor, hogy a szakhatóságtól várják a vágási technológiáról, a kockázatos melléktermék kezeléséről szóló útmutatást. A magyar hatóságok pedig az unió állatorvosait várják, hogy azok személyesen meggyőződjenek a magyar higiéniai intézkedések hatékonyságáról. Ennek egyébként semmi köze ahhoz, hogy kaphattak-e fertőzést korábban a marhák.
Az FVM – külügyi megerősítéssel – személyes konzultációt kíván kérni az EU állat-egészségügyi illetékeseitől. A minisztérium szerint a BSE-vel kapcsolatos tiltakozás jogosságát az támasztja alá, hogy az EU hazánkat érintő álláspontja alaptalan, hiszen nálunk még nem találtak beteg állatot. Rövidesen nyolctagú bizottság érkezik Brüsszelből Magyarországra, s a magyar fél reméli, hogy az unió módosítja a Csehországot, Szlovákiát, Lengyelországot, Litvániát is sújtó döntést.
