Az internetes tőzsdézés megjelenésekor sok kisbefektető gondolta úgy, hogy most már csak idő kérdése, mikor válik belőle Oliver Stone Tőzsdecápák című filmjéből ismert Gordon Gekko-féle figura. Sok szakértő is úgy vélte, hogy az online környezet gyorsasága radikálisan csökkenti a befektetők reakcióidejét, ami az üzletelési kedv élénkülését hozza magával. Való igaz, hogy a kisebb összegekben “játszók” korábban nem is álmodhattak arról, hogy befektetési döntéseiket az információk ilyen széles körére alapozhatják majd – nem is beszélve azok beszerzésének gyorsaságáról.
BővebbenHa kiváncsi arra, hol tartanak a magyar brókercégek az interneten folytatott értékpapír-kereskedésben, akkor olvassa el cikkünket: Tőzsdézés az interneten
Fordult a kocka
Néhány évvel ezelőtt a brókercégek irodái előtt már jóval a tőzsdenyitást megelőzően sorban álltak a kisbefektetők, hogy megadhassák aznapi megbízásaikat. Nagymenőnek számított az (vagy nagy pénzekben üzletelt, esetleg jó ismerőse volt a bróker), aki a tőzsde megfigyelői terméből mobiltelefonon a kereskedés alatt adhatott megbízást. Ebben az időszakban tehát már csak technikai okok miatt sem köthettek túl sok üzletet a kisbefektetők.
A szükséges technikaHa a kisbefektető az interneten akar adásvételi megbízásokat adni, nem árt, ha előbb beszerez egy gyors számítógépet. Ez megkönnyíti az információk beszerzését is, persze csak akkor, ha megfelelő internet hozzáféréssel párosul, de a kötések visszaigazolásáról is hamarabb hírt kapunk. Előny a minél nagyobb (legalább 17-19 collos) monitor, hiszen így egyszerre több információt jeleníthetünk meg a képernyőn. A profibbak egyszerre több monitorral is dolgozhatnak (egyes videokártyákkal egy géphez két monitort is csatlakoztathatunk), ez tovább csökkentheti a kötési reakcióidőt.
Az online tőzsdézés azonban megszüntette a “kicsiket” háttérbe szorító fenti tényezőket. Az internetről ugyanis a legfrissebb információk elolvasása után egyből megjátszható a tipp. A gyorsaságot mi sem érzékelteti jobban, mint az, hogy az ajánlat két-három perc múlva már a tőzsdei könyvben szerepel. További előny a kisbefektetőknek, hogy az interneten a brókeri jutalékok is alacsonyabbak.
Leginkább az Egyesült Államokban szaporodtak el az online tőzsdézést kínáló brókercégek, egészen tavalyig, amikor is a hanyatló részvényárfolyamok hatására visszaesett az ügyfelek befektetési kedve. Ekkor csökkent a cégek jutalékokból eredő bevétele, és ez visszavetette a szektor terjeszkedési ütemét. Éppen ezért a magyar piacra nézve is tanulságos lehet az amerikai tanulmány, amely 100 ezer befektető szokásai, pontosabban azok változásai alapján készült.
Konzervatív nagybefektetők
A Wharton tanulmánya, melynek elkészítésében Andrew Metrick mellett két Harvardos professzor, James J. Choi és David Laibson is részt vett, számos olyan következtetésre jutott, ami magukat a kutatókat is meglepte. Így például a legtöbb üzletet lebonyolító, azaz a legaktívabb befektetők nem változtattak szokásaikon az online kötési lehetőség megjelenése után. Ez már csak azért is furcsának tűnik első hallásra, mert az ember úgy gondolná, hogy éppen ez a befektetői kör az, amely a legtöbbször igénybe venné az internet nyújtotta előnyöket.
A kutatási eredmény akkor válik érthetővé, ha górcső alá vesszük a pénzügyi piacok működésének alapjait. A nagy pénzben utazók ugyanis az évek során bevált brókereikben bíznak meg leginkább. Ez a befektetői típus alapvetően bizalmatlan az internet iránt, sőt zavarja a háló személytelensége. Megmarad tehát a telefonos megbízásoknál, és nem kísérletezik az új kor “új eszközeivel”.
Aki kipróbálta, az használja is
Akik belekóstoltak az új lehetőségekbe, azok nem csalódtak. Sőt, a tanulmány szerint a netes befektetők az idő múlásával egyre jobban ragaszkodtak az online tőzsdézéshez. Az első felhasználók közül 88 százalék másodszor is az internetet választotta megbízása leadásakor, a második kötés után 94 százalék, a harmadik után pedig 96 százalékos volt a visszatérési arány.
Mindez arra utal, hogy az online tőzsdézés elsősorban a kisbefektetők körében kedvelt. Ezt jól tudják a szolgáltatást kínáló cégek is, hiszen az alacsony kötési díjtételekkel éppen ezt a befektetői kört célozzák meg.
Az “élelmiszerbolt hatás”Az online tőzsdézés megjelenése hasonló ahhoz, mint amikor egy lakásunkhoz közeli élelmiszerbolt kezdi meg működését. Amíg sokat kell utaznunk a legközelebbi vásárlási lehetőségért, jellemzően a nagybevásárlások határozzák meg beszerzési szokásainkat, alaposan meggondoljuk, hogy mikor mi kerül a bevásárlókocsiba. Ha viszont ötven métert sem kell gyalogolni a szatócsboltig, sokszor fogunk “kiugrani két kifliért”.
Gyakoribb kötések
Az élelmiszerbolt effektus a befektetési szokásoknál is megfigyelhető. A tanulmány szerint ugyanis a vizsgált 18 hónapos intervallum alatt csaknem megduplázódott a kötések száma, az ezekben szereplő árfolyamérték viszont “csak” alig több mint 50 százalékkal emelkedett. Az internetet választók tehát többször vettek részvényt, alkalmanként kisebb értékben.
Rövidül a befektetési időtáv?
A kutatókban felvetődött az a kérdés is, hogy a gyors internetes tőzsdézéssel együtt a befektetői időtáv is lerövidül-e. Az online technológiával ugyanis papíron egyre könnyebb daytraderré válni (az pedig más kérdés, hogy az internet hozzáférhetősége miatt mindez nem jelent versenyelőnyt).
A mintában szereplő, interneten létrejött befektetések átlagos időtartama öt nap volt, azaz a befektetők öt nap után – szintén a neten – zárták pozíciójukat. Eszerint mindenféleképpen rövidült a szereplők tervezési időtávja, sőt a “kicsik” rövidebb periódusokban gondolkodnak, mint a telefonon üzletelő “nagyok”.
A hazai tapasztalatok
A Wharton-tanulmány eredményei alkalmasak a magyar piac jellemzésére is. A jelentősebb összegekben tőzsdézők ugyanis Magyarországon is jobban bíznak a telefonos megbízásokban, az online kötés lehetőségét így elsősorban a kisbefektetők veszik igénybe. Ők viszont alaposan ráéreztek a net ízére, hiszen amikor az internetszolgáltató hibája miatt nem érhetik el a hálót, panaszkodva már visszalépésként értékelik a telefonos ügyfélszolgálatot.
Ez is azt jelzi, hogy a megcélzott kör már nagyon megszokta az online tőzsdézést: azt, hogy nap közben a munkahelyről vagy éppen éjszaka otthonról egyaránt adhat megbízásokat, ellenőrizheti portfólióját. Szakértők szerint itthon is jócskán érezhető az “élelmiszerbolt hatás”, valamint a szolgáltatást igénybe vevő piaci szereplők befektetési időtávjának lerövidülése.
A cikk elkészítésében Gehér József, a Concorde Direct munkatársa volt segítségünkre
