Decemberben szokás szerint lezajlott az év második nagy árverési hulláma. Úgy tűnik, a mostani aukciós szezonra beálltak már az árak, és néhány kivételtől eltekintve nem nagyon voltak kiugró árú alkotások. A képek nagy része 10 millió forint alatt kelt el.
A nagy aukciósházak jó eredménnyel zárták az évadot:
• A Kieselbach Galéria november végi árverésén a képek több, mint 90 százaléka kelt el, átlagosan a kikiáltási ár 160 százalékért. Bár nem volt igazán kiugró árú alkotás, a képek átlagára 1,3 millió forint körül volt.
• A Nagyházi Galéria 59. árverésén (november 28-29.), a képek 70 százaléka talált gazdára általában a kikiáltási ár másfélszereséért. Az összforgalom meghaladta a 200 millió forintot. Kicsit szerényebben sikerült az ezt követő bútor-műtárgy árverés, ahol a tárgyak közel 70 százalék kelt el, de az leütési árak jóval alacsonyabbak voltak a festményekénél: az összforgalom 32 millió forint volt.
• A Mű-Terem Galéria december elsejei aukcióján 90 százalék fölött volt az elkelt képek, tárgyak aránya. Az átlagos leütési ár kiemelkedő volt, megközelítette a 2 millió forintot tételenként. Az összforgalom 340 millió forint körül alakult, mely 170 százaléka a kikiáltási árak összességének.
• A Polgár Galéria kétnapos árverésén a tárgyak körülbelül 70 százalék cserélt gazdát, átlagosan 140 százalékkal magasabb áron, mint a kikiáltási ár volt. Az összforgalom 110 millió forint volt.
A Nyolcak1909-ben megalakult művészcsoport. Tagjai “keresők”-nek nevezték magukat, mert új korszak új kifejezési formáit keresték. Vezetőjük Kernstok Károly volt; tagjai Ady baráti köréhez tartoztak. Stílusuk szoros rokonságban van a kortárs nyugat-európai festészettel. A fauvizmus és Cézanne művészetének elemeit ötvözik, csendéleteiket harsány színek jellemzik. 1912-ben a csoport feloszlott. Tagjai között találhatjuk a következőket: Berény Róbert, Czóbel Béla, Czigány Dezső, Kernstok Károly, Márffy Ödön, Orbán Dezső, Tihanyi Lajos, Poór Bertalan.
Nincs kiugrás
A karácsony előtti aukciókon megfigyelhető volt, hogy nagy kiugrást már csak a nagyon kiemelkedő képek érnek el. Ilyen volt például Orbán Dezső Kannás csendélete (o.v. 75×90), amely 42 millió forintért kelt el a Kieselbach Galéria aukcióján. A képet Orbán abban az időben festette, amikor a Nyolcak elnevezésű művészcsoport tagja volt. A kép ritkaságnak számít, mert a Nyolcak csendéleteiből viszonylag kevés van, így ritkán jelennek meg az árveréseken. Összehasonlításképp – ami jól mutatja, hogy mennyire számít, hogy egy kép mely korszakban született -, egy átlagos Orbán kép, melyet a művész nem a Nyolcak időszakában festett, 1-1,5 millió forint körül van.
Tendenciák
A képaukciókon folytatódtak az év során megfigyelhető tendenciák: az európai iskola sikerei, a római iskola iránti töretlen érdeklődés, ugyanakkor az antik képek iránti kereslet továbbra is csökkenőben van.
• Az európai iskola viszonylag újonnan lett felkapott. A karácsonyi aukciókon ismét jól szerepeltek az iskola tagjai: a november végi Kieselbach aukción Bálint Endre Csendélete (olaj-fa, 20×44) 2,8 millió forinton kelt el, Gyarmathy Tihamér Tenger című alkotása 2 millió forinton cserélt gazdát. A Mű-Terem Galéria decemberi aukcióján szintén voltak kétmilliós nagyságrendű képek (Gyarmathy Tihamér: A gyöngy 1,7 millió forint,(o.v. 80×70), Relatív nagyságrendű viszonylatok (o.v. 100×90) 2,2 millió forint), de volt egészen kiugró is: Bálint Endre Variációk egy groteszk temetésre című képe 11 millió forintos leütési árat ért el, ami egyedülálló az iskola eddigi történetében.
• A római iskolás képek tartják az árukat, Patkó Károly római iskolás képe, a San Vito (tempera, fa, 120×90) például 9,5 millió forintért kelt el a Mű-Terem Galéria decemberi árverésén.
• Jól mutatja a régebbi képek térvesztését, hogy november végi Kieselbach árverésen például 700 ezer forinton kelt el Borsos József Férfifej című képe. Ez a tendencia azonban nem magyar sajátosság: az amerikai és nyugat-európai műkincspiacon hasonló jelenségnek figyelhető meg. További magyar példaként említhetjük az 59. Nagyházi aukciót, ahol egy ismeretlen olasz festő Angyali üdvözlet című képe (184,5×120, olaj-fa) nem kelt el a 11 millió forintos kikiáltási áron, míg ugyanezen az aukción érte el Ferenczy Napsütötte kertje a fent említett 24 millió forintot.
Most tehát lezárult a téli aukciós szezon, márciusig viszonylagos csend honol az aukciós piacon. Ezt persze csak a vevők érzékelik így, hiszen az árveréseket követően kezdődik az aukciókat követő adminisztrációs munka a galériák számára, illetve a készülődés a következő szezonra.
Újabb botrányA Murillo botrány után hasonló negatív szenzáció volt a Gellért szállóban megrendezett decemberi Klapka árverés. 152 tételből csupán 39 kelt el, összesen 8,1 millió forint értékben. (Összehasonlításképp egy Kieselbach árverésen a forgalom: 143 millió forint, az elkelési arány pedig magasabb, mint 90százalék, egy december eleji Nagyházi árverés forgalma 200 millió forint fölött volt, az elkelési arány 70 százalék).
A Szépművészeti Múzeum Bírálati Osztálya az árverést megelőzően felhívta az aukciósház figyelmét arra, hogy egy Beerstraten-nek tulajdonított kép bizonytalan eredetű, ennek ellenére a képet árverésre bocsátották. Az aukciót vezető Klapka György – bár a nyilvánosság előtt elismételte, a művészettörténészek véleményét -, mégis 10 millió forinton kezdte az árverést. Ennyit persze senki nem volt hajlandó adni a képért. Az estből az mindenesetre látszik, hogy a magyar műgyűjtő közönség egyre inkább otthonosan mozog a műkincspiacon, és tudja, hogy mit érdemes venni.
Adóváltozások
Új, kedvezőbb törvények léptek életbe január elsejétől. 2001. január elsejétől megszűnik a külföldről behozott képek után fizetendő 25 százalékos áfa fizetési kötelezettség. A műtárgyak ugyanis átkerültek a 0 százalék vámtételű csoportból a vámmentesek közé, így áfát sem kell utánuk fizetni. A mostanáig érvényben lévő szabály a magánszemélyeknek és a kereskedőknek egyaránt megdrágította a képek behozatalát, sőt a kereskedőknek szinte nem is érte meg külföldről hozni képet, mert a fizetendő áfa nagyjából megegyezett a haszonnal.
A társasági adóból ezután nem két ezreléket írhatnak le az adóköteles vállalakozások, ha a beruházásaik egy része műtárgyvásárlásra irányult, hanem 1 százalékot. Ennek a törvénynek a hatására valószínűleg nőni fog műtárgypiaci forgalom.
A január elsejével életbelépő új törvény viszont sajnos nem változtat a műtárgy értékesítésből származó adómentes jövedelem értékén.
