Belföld

Bankkártyaforgalom

56,4 százalékkal nőtt az utóbbi három hónapban a hazai bankkártyákkal lebonyolított forgalom. A dinamikus növekedés nem tévedés eredménye: a plasztikkártyákat egyre többet használjuk...

Egyre többNagy előrelépés, hogy – átlagosan – már majdnem minden második magyar állampolgárnak van bankkártyája. 1995-ben alig valamivel több, mint 500 ezer volt forgalomban. A nagy előrelépés 1996. januárjában következett be, ekkor vált a bankkártyákhoz kapcsolódóan konvertibilissé a forint. Jelentősen megnőtt a nagy nemzetközi védjeggyel ellátott kártyák kibocsátása. Magyarországot a rendszerváltó országok közül az ezer főre jutó bankkártyák számát tekintve ma csak Szlovénia előzi meg.

Első látásra sokakat meglephetett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) december 11-én publikált elemzése, amely a magyarországi kártyaforgalom idei első háromnegyed éves adatait foglalta össze. Míg a forgalom több mint másfélszeresére emelkedett, addig a bankkártyák száma “csak” szerény mértékben, 4,8 százalékkal nőtt három hónap alatt. Szeptember végén azonban így is már közel 4,3 millió műanyag lapocska volt forgalomban. Minek köszönhető ez a dinamikus forgalomnövekedés?

Fajta szerint

A bankkártyák egyfajta kategorizálását jelenti, ha szétválasztjuk őket lakossági és üzleti kártyákra. Az üzleti (business) kártyák száma azonban kisebb mértékben növekedett, mint az átlag: a szeptember végi 63 ezer darab ugyanis csak 4,5 százalékkal több, mint a 3 hónappal korábbi állomány.

Igazán nagy gyarapodás a Magyarországon még nem annyira elterjedt credit típusú kártyák (tulajdonképpen a hitelkártyák) esetében volt megfigyelhető: 9 hónap elteltével 234 ezer ilyen kártya volt forgalomban, ez pedig 17 százalékos növekedést jelent. A hitelkártyák igazi elterjedését azonban még mindig nehezíti a bankok szigorúsága: az igazán jól használható típusokat – ahol kicsi a kamat a “kölcsönvett” összegen, vagy egyáltalán nem is létezik – csak bizonyos nettó jövedelemszint felett lehet igényelni.

A kártyák 97 százalékán szerepel valamilyen nagy nemzetközi társaság védjegye. Ennél valamivel kevesebb, 93 százalékot tesz ki azon kártyák száma, amelyeket belföldön és külföldön is lehet használni.

Megugrott forgalom

A plasztiklapok számának növekedéséből önmagában tehát még nem következne az 50 százalékon felüli forgalomnövekedés. A rejtélyes számadat mögött így nem az rejlik, hogy hirtelen sokkal több ember igényelt kártyát, amit aztán rögtön használni is kezdtek – a megoldást máshol kell keresnünk.

A FigyelőNet kérdésére az Orosz Éva, az MNB tájékoztatási osztályának főcsoportvezetője elmondta, hogy a nyári időszak minden esztendőben jelentősen megemeli a forgalmat. A nyaralások miatt ugyanis sokkal jelentősebb összegekkel csökkentik az emberek bankszámlájuk egyenlegét az erre a célra kitűnően megfelelő kis műanyaglappal.

Határokon túlEgyre gyakrabban használjuk kártyáinkat külföldön. Míg tavaly egész évben 41 milliárd forintnyi valutát költöttek el a külföldön tartózkodó magyarok, addig idén 9 hónap elteltével már 35 milliárdnál tartunk. Ez ugyan igen látványos, 66 százalékos növekedést jelent az első hat hónaphoz képest, ám kártyáinkat jellemzően még mindig inkább itthon használjuk: a külföldi fizetések aránya alig haladja meg a teljes forgalom 2 százalékát.

A nyári roham következtében az első féléves 1012 milliárdról 1582 milliárd forintra nőtt a magyarországi kártyaforgalom. Érdemes azonban ezt az összeget tovább bontani, hiszen ebből világosan kiderül, hogy a lakosság túlnyomó többsége még mindig inkább készpénzkivételre használja kártyáját. 1453 milliárd forintot “húztak” ki az ATM automatákból szeptemberig – míg a kártyával való fizetés alig 128 milliárdot tett ki.

Hol lehet használni?

A legnagyobb korlátot természetesen az elfogadóhelyek számának növekedési üteme jelenti. Csupán 200-zal, 22 465-re emelkedett azoknak a boltoknak a száma, ahol készpénz nélkül is tudunk fizetni, az ATM készpénzfelvevő automaták pedig egyáltalában nem gyarapodtak, pénzt jelenleg 3199 helyen tudunk felvenni az országban.

Adatok a bankkártyákról
(ezer darab, Milliárd forint)
2000. I-VI. hónapig 2000. I-IX. hónapig Növekedés, %
Bankkártyák száma 4089 4286,5 4,83 %
Ebbõl: vállakozói 60,3 63 4,47 %
Credit (hitel) kártya 199 234 17,58 %
Kártyaforgalom (Mrd Ft) 1011,7 1582,3 56,41 %
Ebbõl: kézpénz felvétel 930,3 1453,5 56,24 %
Kereskeselmi forgalom 81,4 128,9 58,35%
Külföldi forgalom 21,1 35 65,87 %
Forrás: MNB

Ajánlott videó

Olvasói sztorik