Belföld

Orbánék “éhségéről” ír az Economist

Magyarországról ír kritikai hangvételű cikkében az Economist brit lap „Hungry for power” címmel.

A lap annak kapcsán foglalkozik hazánkkal, hogy az unió soros elnökségére készülő országunk, a cikk szerzője szerint, nem éppen azt az nyugodt demokráciát testesíti meg jelenleg sok európai szemlélő számára, amelyet az országtól elvárna az EU.

A szerző bevezetőjében arról értekezik, hogy az Orbán Viktor vezette új kormány, hogyan lehetetleníti el egyenként a korábban független intézményeket, mint az Alkotmánybíróság, hogyan állít saját embereiből álló irányítótestületet a médiumok kontrollálására. A cikk írója ennek kapcsán megjegyzi az ország jelenlegi köztársasági elnöke – akit simulékonynak tart – a nemzeti együttműködés nevében segíti az intézkedéseket.

A szerző hozzáteszi kormányunk nem is állt meg a független állami intézmények jogkörének csorbításánál, hanem a költségvetés helyzetének javítására különadókat vetett ki a bankok, a telekom és kereskedelmi cégek számára, a magánnyugdíjakat pedig visszairányította az állami elosztásba.
A cikk megemlíti a Nemzeti Bank elnökének, Simor Andrásnak a csörtéjét is, amelynek részekeként csökkentették fizetését, és a kormány elkötelezett célja a Monetáris Tanács átalakítása, amelynek révén már a kamatpolitikát is a kormány irányíthatná.

A cikk ezt követően Navracsics Tibort idézi, aki szerint rendkívül nehéz helyzetben van hazánk – a szerző hozzáteszi, mindezt kevesen vitatnák. Ezt követően azt taglalja, hogy hazánkban a legalacsonyabb az EU-ban a foglalkoztatottság, minden harmadik ember a szegénységi küszöb szintjén vagy alatta él. A lakossági, üzleti hitelek 70 százaléka devizában jegyzett, ami miatt az adósságállomány nehezen kezelhető. Mindezt pedig a kormány a jövőre megvalósuló adócsökkentés a társasági és a személyi jövedelemadó miatt várakozásuk szerint felpörgő gazdasággal ellensúlyozná.

A helyzetelemzés végén a szerző kitér arra, nem csak rossz történik Magyarországon. A szélsőségek (Jobbik) támogatottsága csökkenőben, a gazdasági-növekedés a várakozások szerint jövőre eléri a 3 százalékot, a költségvetési-hiány alacsony szintje tarthatónak tűnik. És, vannak az EU számára is fontos kérdésekben ötleteink. Így a romák helyzetének uniós szinten való rendezése.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik