Sportcélokra használják
A mintegy 18 méteres lőtér az egyetem eredeti terveiben is szerepel és közel száz éve üzemel. A lőtéren elsősorban oktatói jellegű tevékenység folyik, amelybe általában egyetemi hallgatók, valamint az egyetem dolgozói kapcsolódnak be, de néha külső, civil személyek is megfordulnak a lőtéren. Az egyetem rektora szerint ugyan szükség sincs rá, ezt eddig a hagyományőrzésre és a Műegyetemi Természet és Sporttudományi Egyesületre tekintettel hagyta működni. Molnár Károly szerdán elmondta: eddig is csak oktatási időn kívül tarthattak ott lövészetet. A lőteret egyébként egy önálló jogi személyiséggel rendelkező egyesület bérli, amelynek működését – a rektor tudomása szerint – az illetékesek rendszeresen vizsgálták, és azt rendben találták.
“Feltehetően felderítés közben eltévedt az átláthatatlan, sűrű füstben három tűzoltó, a légzőkészülékükben pedig elfogyott a levegő. Kollégáik már eszméletlenül hozták ki őket az épületből” – mondta Molnár Péter, a Fővárosi Tűzoltó Parancsnokság szóvivője. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem pincéjében hajnali háromnegyed hatkor sikerült eloltani a tűzet.
Magyarország tűzoltó történetének legtragikusabb oltása zajlott a főváros XI. kerületében – írja szerda reggeli sajtóközleményében Tatár Attila tűzoltó altábornagy, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) főigazgatója és Bende Péter vezérőrnagy, fővárosi tűzoltóparancsnok.
A közlemény szerint a Fővárosi Tűzoltó Parancsnokság hírközpontjába kedden 21 óra 13 perckor érkezett az első jelzés, hogy a Szent Gellért rakpart 1-ben, a Műegyetem pincéjében működő lőtér területén kigyulladt a lőszerfogó gumifal. A helyszínre az Újbudai Tűzőrség két járműjével tíz tűzoltó vonult ki, akik hét perc alatt kiérkeztek a helyszínre. A K épület a Műegyetem rakparton található, itt van az intézmény főbejárata is.
A felderítést nehezítette a hatalmas füst, ami miatt csak négykézláb, tapogatózva lehetett előre jutni, ezért hamarosan újabb tűzoltók érkeztek a helyszínre. A rajok megtaláltak és légző álarcok segítségével kimentettek három civil személyt, akiket füstmérgezés gyanúja miatt a mentők elláttak. Ezután a tűzoltók visszatértek a labirintusszerű pincébe, ahol valószínűleg eltévedtek.
Három áldozat
A rendkívül nehéz és fokozottan veszélyes körülmények miatt a tűzoltás vezetője V-ös, kiemelt fokozatúnak minősítette az esetet. “Eddig tisztázatlan körülmények között 10 bajtársunk szenvedett füstmérgezést” – tartalmazza a közlemény -, a Roham Szolgálat parancsnoka, Pintér Gábor tűzoltó hadnagy és Horváth Ákos tűzoltó őrmester, valamint az Újbudai Tűzőrség tagja, Reppmann Károly törzsőrmester pedig a helyszínen életét vesztette.
A mentők, a Fővárosi Tűzoltó Parancsnokság orvosa és ápolója mindent elkövettek bajtársaik megmentéséért, az újraélesztési kísérletek azonban sikertelenek voltak. Hét sérült tűzoltót a mentők kórházba szállították, közülük kettő állapota súlyos, öten könnyebb füstmérgezést szenvedtek. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója és a Fővárosi Tűzoltóparancsnokság vezetője két bizottságot hozott létre a baleset körülményeinek kivizsgálására, illetve azért, hogy tűzmegelőzési szempontból feltárják az esetleges szabálytalanságokat.
A helyszínen Demszky Gábor főpolgármester bejelentette, hogy a tragédia tűzoltó áldozatait Budapest Főváros Önkormányzata saját halottjának tekinti. Az OKF főigazgatója javaslatot terjeszt elő az önkormányzati és területfejlesztési miniszterhez az elhunyt tűzoltók hősi halottá nyilvánítása érdekében.
A lőtéren gyakoroltak
Tájékoztatása szerint a tűz a mínusz 2. szinten, a föld alatti lőtéren keletkezett. Mint mondta: egy labirintusrendszerről van szó, csigalépcsőn és folyosókon lehet megközelíteni a lőteret. Molnár Péter azt is elmondta, hogy három civil gyakorolt a lőtéren, és ekkor keletkezett a tűz. A lőterén gumifalak és szigetelő anyagok égtek, az égés következtében mérgező gázok szabadultak fel.
A Magyar Televízió Napkelte című műsorában Demszky Gábor főpolgármester azt mondta: tudomása szerint a légfegyveres lőtéren nem légfegyverrel, hanem AK 47-es géppisztollyal gyakorlatoztak. A BRFK sajtóügyeletese – arra hivatkozva, hogy rendezik a rendelkezésre álló adatokat, az eset körülményeit tisztázzák – azt közölte, egyelőre nem tudja megerősíteni a városvezető ezen közlését.
Szabályosan üzemeltették
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem lőtere szabályosan, engedélyek birtokában működött – mondta a Műegyetemi SE sportszakosztály-vezetője. Hidvégi Győző cáfolta Demszky Gábor főpolgármester azon értesülését, mely szerint a lőtéren AK 47-es géppisztollyal gyakorlatoztak volna. Mint mondta, az egyesület kizárólag sportfegyverrel rendelkezett, AK típusú gépkarabéllyal nem. Hangsúlyozta azonban, a lőtérszabályzatuk nem zárja ki, hogy valaki a saját, engedéllyel tartott, “polgári célú” lőfegyverét is magával hozza a lőtérre, s azt sem, hogy azt a helyszínen használja. Az AK típusú gépkarabélyról elmondta, hogy a fegyvernek létezik egy sportváltozata is, amely külalakját tekintve ugyanolyan, mint a katonai gépkarabély, de annak csupán “lebutított” változata, amellyel sorozatlövést nem lehet leadni. Hozzátette: tudomása szerint ilyen fegyver sem volt az egyesület birtokában.
Hidvégi Győző kiemelte: “mindenféle” fegyverre engedélyük van, a lőteret pedig a lőtérszabályzatban meghatározott feltételek mellett működtették. A sportszakosztály-vezető közölte: a helyszínen tartózkodókról szólva jelezte: a lövészetvezető irányítása alatt a helyszínen tartózkodó három sportlövő közül ketten voltak az egyesület tagjai, a harmadikról pedig csak annyit tud, hogy ő a helyszínen tartózkodó “civil személy” volt.
Nincs szükség a lőtérre
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora szerint a történtek felvetik a kérdést, fenn kell-e tartani a mintegy száz esztendeje működő, az eredeti tervekben is szereplő lőteret. „Erre, én úgy látom, nincsen semmi szükség” – mondta Molnár Károly. „Az egyetem a hagyományőrzésre és az egyesületre tekintettel hagyta ezt működni” – fogalmazott.
Schőn Péter, a Budapesti Rendőr-főkapitányság szóvivője elmondta, egy bizottság kezdte meg munkáját, amely megpróbálja tisztázni az ügy körülményeit, a lőtérrel kapcsolatos jogosultságot, a fegyverrel és engedélyekkel kapcsolatos kérdéseket. Mint mondta, még nem tudták megkezdeni a helyszíni szemlét, mert egyelőre nem lehet lejutni a baleset helyszínére. Az elhunyt tűzoltókon soron kívüli boncolást rendeltek el, ami jelenleg is tart – tette hozzá.
