Belföld

PM-ferdítések a kettős állampolgárságról

Kisebb csúsztatások fedezhetők fel a pénzügyi tárcának a kettős állampolgárságról szóló népszavazás pusztán pénzügyi vonatkozásait elemző tanulmányában. A pénteken tartott tájékoztatón Katona Tamás, a tárca politikai államtitkára ismertette a PM számításai.

Amennyiben 800 ezer új állampolgár érvényesíti jogait, s veszi igénybe az állami szolgáltatásokat és támogatásokat, akkor ez 537,4 milliárd forintba kerülne a magyar adófizetőknek – derül ki a Pénzügyminisztérium által közölt számításokból.


Katona Tamás az erről szóló pénteki sajtótájékoztatón többször közölte, hogy a számítás pusztán becsléseken alapul, ám a kiadott közleményben nem szerepeltek becslések a bevételre vonatkozóan. Ezt utólag Katona Tamás újságírói kérdésre korrigálta: szerinte az újonnan jövők mintegy 15 milliárd forintnyi többlet adóbevételt jelentenének az államnak.


Az eredeti, a kormány által több napja közzétett táblázatban a Magyarországra települők mindannyian csak a szociális és egyéb állami juttatásokra utaznak, nem fizetnek adót, nem dolgoznak és nem fogyasztanak. Ugyanis 16 százalékuk a közoktatásban vesz részt, 30 százalékuk nyugdíjas és 50 százalékuk munkanélküli. A maradék 4 százalékból kerülnének ki a dolgozó, illetve a semmilyen ellátásban nem részesülők. Ez 800 ezer betelepülővel számolva 32 ezer ember. Miközben a munkaerőpiac felvevőképessége Katona szerint 20 és 30 ezer fő közé tehető.


A tanulmány nem számol a különböző demográfiai, szociális és egyéb a lakóhelyhez kötő tényezőkkel. Így például azt feltételezi, hogy a köztudottan alacsony mobilitási hajlandósággal rendelkező nyugdíjasok számaránya nem csökken a betelepülők számának növekedésével.


A tanulmány implicit azt sugallja, hogy az állampolgárságot felvevők nem fogyasztanának Magyarországon, noha azt feltételezi, hogy 10 százalékuk lakást vásárol Magyarországon, vagyis feltehetőleg több-kevesebb időt itt kíván élni.


 

Ajánlott videó

Olvasói sztorik