Népszavazás – voksok és sorsok

Ha a magyar választópolgárok legalább negyede (azaz valamivel több mint kétmillió ember) igennel szavaz a kettős állampolgárságról szóló népszavazáson, azzal olyan irányú jogszabály-változtatásra kötelezi az országgyűlést, amely az állampolgárság intézményét megfosztja területi feltételétől. A jelenleg is érvényben lévő szabályozás szerint kedvezményes állampolgárság annak adható, akinek egyik felmenője magyar állampolgár, és legalább egy éve Magyarországon él (az előbbi feltétel nélkül, alapesetben 8 itt töltött év az előírás).

Nem az első eset lenne Sem az Alkotmánybíróság ítéletéhez, sem a választópolgárok közvetlen felhatalmazásához nem kapcsolódik határidő. Egy 1994-es alkotmánybírósági döntés arra szólította fel az Országgyűlést, hogy alkosson jogszabályt a kisebbségek parlamenti képviseletéről. Konszenzus hiányában azóta sem született meg a törvény.

Mulasztásos jogsértés

A népszavazásra bocsátott javaslat lényege, hogy az állampolgárság megszerzésénél ne legyen kizáró ok az, ha a kérelmező nem lakik, nem is lakott, esetleg nem is járt még Magyarországon. A megalkotandó törvény kapcsán ez az egyetlen, amit előír a népszavazás, a területi kapcsolódást helyettesítő feltételekről még semmit sem lehet tudni, így ez a felhatalmazás leginkább egy biankó csekk aláírásához hasonlítható.

A nehézség csupán annyi, hogy az Országgyűlés kétharmadának egyet kell értenie abban, mi kerül a csekkre az aláírás fölé: milyen tartalommal töltik meg a jogszabályt. Innentől kezdve a képlet egyszerű: amíg a szocialista párt és a Fidesz nem tud megegyezni, addig hiábavaló a nép akarata.

Az egyet nem értés persze nem szükségszerű, még ha megszokott is a magyar parlamentben. Ebből a szempontból újdonságként hatott a kormány szerdán bejelentett javaslata, mely némileg közelít a legnagyobb ellenzéki párt álláspontjához. A dolog szépséghibája csupán az, hogy ezt a javaslatát a Gyurcsány-kabinet nem a referendum elfogadásának esetére készíti.

Jogok és kötelezettségek A magyar állampolgárság az alábbi jogokkal és kötelezettségekkel jár együtt:  szavazati jog csak bejelentett magyarországi lakcím esetén;  munkavállalási engedély nélkül munkalehetőség, munkanélküli ellátásokra való jogosultság;  a világ minden országába érvényes útlevél;  ingyenes általános és középiskolai oktatás, államilag finanszírozott felsőoktatás (közoktatás esetén magyarországi lakóhellyel rendelkezőknek);  szociális ellátás: családi pótlék, gyes, gyed, rokkantsági juttatások, szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatások (alanyi jogon, de feltétel a bejelentett magyarországi lakcím);  sürgősségi egészségügyi ellátás minden Magyarországon tartózkodónak;  teljes körű egészségügyi ellátás járulékfizetés esetén, illetve e nélkül is a szociális ellátásban részesülőknek, tanulóknak, eltartott hozzátartozóknak;  nyugdíj a hazánkban szerzett szolgálati idő arányában (uniós állampolgárok, illetve a szomszédos országok közül Szerbia és Horvátország esetében is); illetve Románia és Ukrajna állampolgárai esetében teljes egészében, ha Magyarországot választják letelepedési helyül;  adózási kötelezettség (magyar adótörvények szerint) a Magyarországon megszerzett jövedelem után.

Álláspontok, távolságok

A Fidesz már hetek óta arra biztatja híveit, hogy szavazzanak igennel a referendumban feltett kérdésre. Bár a szerdai hivatalos kampánynyitón Pokorni Zoltán, a szövetség alelnöke kijelentette, hogy a kettős állampolgárság tartalmát a határon túli magyarok szervezeteivel együtt szeretnék meghatározni, és hogy pártja majd ennek alapján alakítja ki álláspontját, a referendum kapcsán kialakult szópárbajból azért kiderült egy s más. „A kettős állampolgárság megadása egyetlen árva petákkal, forinttal sem terheli a magyar költségvetést” – jelentette ki nemrég Orbán Viktor pártelnök a Hír TV-ben, s ebből talán nem túl nagy merészség azt a következtetést levonni, hogy a nagyobbik ellenzéki párt inkább gesztusértékű, formai megoldásban gondolkodik a kettős állampolgárság kiterjesztése kapcsán.

Gyökeresen eltérő álláspontot képvisel a baloldal és azon belül a szocialista párt is: Hiller István, az MSZP elnöke a kettős állampolgárságról szóló referendum elutasítására biztatja a párt szimpatizánsait. A hivatalos indoklás szerint azért kell a nemre szavazni, mert „nem áll megfelelő információ rendelkezésre a döntéshez”. Ez a biankó megoldás miatt igaz, ám a két oldal között feszülő ellentét lényege ennél mélyebben keresendő.

A baloldal gondolatmenetének kiindulópontja ugyanis az, hogy csak egyféle állampolgárság létezik, így az újdonsült honpolgároknak is járnak pontosan ugyanazok a jogok, mint a régieknek (az alapjogokról lásd keretes írásunk). Ez pedig hatalmas költségeket róna az államkasszára, ami természetesen az éppen kormányzással megbízott oldalt érinti érzékenyebben. A szaktárcák számításai szerint 800 ezer személy esetén (ennyien rendelkeznek magyar igazolvánnyal) évente összesen 537 milliárd 400 millió forint a kettős állampolgárság többletköltsége.

Esélyek Alacsony lesz a részvétel a népszavazáson, de győznek az „igenek” a kórházprivatizáció kérdésében, a kettős állampolgárság szavazása viszont eredménytelenül zárulhat – állítja felmérésében a Capital Research Piac- és Közvéleménykutató Intézet. Figyelembe véve az alacsony (jelenleg 47 százalékos) szavazási hajlandóságot és a vélemények megoszlását, a november eleji állapot szerint az egészségügyi privatizációról szóló december 5-ei népszavazás valószínűleg eredményes lenne, és az igenek győzelmével, tehát a privatizáció elutasításával zárulna (75 százalék). A határon túli magyarok kettős állampolgárságával kapcsolatos népszavazás viszont könnyen zárulhat eredménytelenül az alacsony részvétel és az erősen megosztott közvélemény (55 százalék igen) együttes hatása miatt.

Mi lesz a vége?

A két nagy párt álláspontja közötti távolság miatt egyelőre úgy tűnik, nem sokat számít, miként dönt a nép december ötödikén, így könnyen lehet, hogy a kormány szerdán bejelentett javaslata lesz a nyerő. Ennek az a lényege, hogy a Gyurcsány-kabinet magyarországi beutazást megkönnyítő útlevéllel, egy egymilliárd forintos „szülőföld alap” létrehozásával, valamint húszmilliárd forintos gazdaságfejlesztési és munkahely-teremtési programmal kívánja segíteni a határon túli magyarokat a szülőföldjükön.

A tervezet jogi formába történő átültetését jelenleg vizsgálja az Igazságügyi Minisztérium. Lapunk kérdésére Batiz András kormányszóvivő megerősítette, hogy e javaslattól függetlenül a kormány ragaszkodik korábban kialakított álláspontjához egy eredményes, igennel végződő népszavazás esetén.

A dolgok jelenlegi állása paradox helyzetet teremthet: ha a voksolás igennel zárul, aligha jön össze a kétharmados többség bármilyen módosítás mögött, az akár végtelenségig elhúzódó mulasztás alatt pedig jogerőre emelkedhet a kormány javaslata. Így jóllakhat a kecske, és megmarad a káposzta is, hiszen megvalósul a Fidesz által elképzelt „gesztusos” megoldás, miközben a kormánypártok anélkül „mentik meg” a költségvetést, hogy nyilvánosan kihátrálnának a „nincs kétféle állampolgárság” jelszava mögül.

Persze ez csak egy forgatókönyv a sok közül, még változhat a helyzet. Különös tekintettel arra, hogy a közeljövőben négypárti egyeztetésen lesz lehetőségük a képviselőknek kompromisszumos megoldást találni, s ezzel elkerülni, hogy az Országgyűlés újabb mulasztásos jogsértést kövessen el.

Fotó: MTI