“Van esély arra, hogy az Európai Unió és Magyarország szeptember végére megállapodásra jusson a csatlakozási tárgyalások egyik legnehezebb fejezetét, a versenypolitikát illetően” – jelentette ki hétfőn Brüsszelben folytatott megbeszélései után Medgyessy Péter. A magyar kormányfő Romano Prodival, az Európai Bizottság elnökével, valamint Mario Monti versenypolitikáért és Michel Barnier regionális ügyekért felelős biztossal tárgyalt a tárgyalások előrehaladásáról, a még nyitott problémák rendezésének lehetőségeiről.
“A versenyfejezettel kapcsolatban világossá tettem, hogy van egy pont, amelyen túl Magyarország nem tud és nem is kíván engedményeket tenni” – szögezte le Medgyessy magyar újságiróknak a találkozó után. Medgyessy szerint Mario Monti méltányolta ezt a szempontot, s ennek alapján továbbra is van értelme a tárgyalások folytatásának.
A csatlakozásra való felkészülésben Magyarországnak a térségfejlesztési támogatások igénybe vételéhez szükséges intézményrendszer kialakításában a legnagyobb az elmaradása, ám már ez is folyamatban van, amit Michel Barnier elismeréssel nyugtázott – közölte a kormányfő.
Nem leszünk nettó befizetők
A mezőgazdasági fejezetben a közvetlen jövedelemkiegészítő támogatások, a termelési kvóták, valamint a támogatások bevezetésére meghatározandó átmeneti időszak problémáiról kell megállapodásra jutni. Magyarország tartja magát ahhoz az álláspontjához, hogy az átmeneti időszak ne terjedjen a jelenlegi költségvetési periódus végén, vagyis 2006-on túlra.
Orbán Viktor feltételeiOrbán Viktor nyilatkozataival kapcsolatban, melyek szerint az ellenzéknek feltételekhez kellene kötnie az EU-csatlakozáshoz szükséges alkotmánymódosítás megszavazását, Medgyessy Péter kijelentette: elődjének álláspontja napról napra változik, újabb és újabb feltételeket vet fel. Ő a maga részéről hajlandó türelmesen kivárni, amíg Orbán ennek a végére ér, és egyértelmű választ ad: támogatja a csatlakozást vagy nem.
Medgyessy a maga részéről fontosabbnak tartja, hogyan voksol a magyar társadalom a csatlakozásról tartandó népszavazáson. Minden felmérés azt mutatja, hogy a magyarok osztják az Európa által képviselt értékrendet, ismerik az uniós tagsággal járó előnyöket és kötelezettségeket, s mindennek tudatában állnak a csatlakozás mellett.
A tárgyalásokon magyar részről ezúttal is megerősítették, hogy az ország a csatlakozás első napjától kezdve az uniós költségvetés nettó kedvezményezettje kíván lenni. Romano Prodi a találkozó után tartott sajtótájékoztatón szintén megerősítette, hogy az Európai Bizottság kötelezettséget vállalt: egyetlen újonnan csatlakozó tagország sem kerül nettó befizetői pozícióba.
Az uniós csatlakozás egyik legkényesebb kérdése, miként sikerül a kormánynak a jelenlegi, az EU-s előírásokkal ellenkező befektetés-ösztönző rendszerét úgy átalakítani, hogy ezzel ne csökkenjen hazánk tőkevonzóképessége. Az új ösztönző csomag január elején lép életbe. Stratégia már van, a részletek körvonalazódnak.
Az új befektetésösztönző politika kontúrjai
Csillag István gazdasági miniszter szerint Magyarország az adóreformnak köszönhetően évente 3 milliárd euró (750 milliárd forint) értékű külföldi tőkebefektetést vonz majd, a dupláját annak, amit az elmúlt években. Az új ösztönző csomag három pillére a fejlesztésekkel kapcsolatos normatív adókedvezmény, a nagyobb foglalkoztatási létszámot célzó beruházások támogatása, valamint egy aktív beruházás-, beruházó- és beruházási lehetőség-kiajánló politika.
Kiemelt helyen szerepel a törvénytervezetben a hátrányos helyzetű régiókban végrehajtott vagy a munkahelyteremtő beruházások támogatása. A közvetlen támogatásokkal a humánpolitika területén lehet számolni leginkább, dolgozói tréningek finanszírozása útján. Jelentős ösztönző lehet, hogy a kormány tervei szerint bérletbe adja majd az általa megvásárolt földet tartós zöldmezős beruházásra vállalkozóknak, s a bérleti díj a piaci ár alatt lesz.
A Bloomberg hírügynökség adatai szerint Magyarországra a befektetés-ösztönző kedvezmények jóvoltából mintegy 24 milliárd euró (közel 6 ezer milliárd forint) külföldi tőke érkezett a ’90-es évek eleje óta. A reform mintegy 50 céget érint közvetlenül.
Problémásak a korábban adott társasági adókedvezmények
Már most látszik, hogy a korábban adott adókedvezményekkel gond van, ezek ugyanis 2011-ig futnak ki. Magyarország szeretné ezeket megvédeni, “életben tartani”, arra hivatkozva, hogy szerzett jogokról van szó, az EU viszont ragaszkodik a visszavonásukhoz. Amint arról korábban beszámoltunk, egyes cégek azt fontolgatják, hogy bíróságon érvényesítik követeléseiket a magyar állammal szemben.
Az adókedvezmények egyik sarokpontja a társasági adókedvezmény, mely egy közel tíz évvel ezelőtti törvényhez köthető. Ez tízéves társaságiadó-mentességet ad azoknak a vállalatoknak, amelyek elmaradott térségekben legalább 3 milliárd, egyéb településeken 10 milliárd forint értékű termelőberuházást valósítanak meg.
A Magyar Hírlap információi szerint idén összesen 44 vállalat élt ilyen kedvezménnyel. Összesen mintegy 56 milliárd forinttal könnyebbítették meg Magyarország költségvetését. A 44 vállalat nemzetgazdaságilag sem elhanyagolható tétel: a magyar export 38-40 százalékát adják, és mintegy 150-170 ezer embert foglalkoztatnak.
