Sokkoló ébresztőt fújtak az évekig megszokott sikerjelentésektől elbódított amerikaiak az elmúlt hetekben. A küszöbön álló nagyvállalati elbocsátások mindenki számára fájdalmasan érthetővé tették a gazdaság fékeződéséről tanúskodó statisztikákat és a közgazdászoknak az átlagember számára igencsak misztikus jövendöléseit a zökkenőmentes vagy éppen rázós földet érésről (soft or hard landing).
Drasztikus lépések
A vállalatok drasztikus lépését az amerikai gazdaság konjunkturális hullámvölgye, Alan Greenspan, az amerikai jegybank szerepét betöltő
Olvassa el……sorozatunk előző részét:
Amerika recessziós félelmei II.
Fed elnökének megfogalmazásában a “nullához közeli” növekedési ütem idézte elő. Az egy éve szinte folyamatosan lassuló amerikai gazdaság 2000 utolsó negyedévében csupán 1,4 százalékkal bővült – alaposan rácáfolva az előzetes, 2,1 százalékos előrejelzésekre. Három hónapos bontásban ilyen alacsony GDP-növekedési ütemet öt esztendeje nem regisztráltak.
S különösen alacsony a gazdaság bővülésének mértéke, ha az év utolsó három hónapjának adatát az első félév robusztus, 5 százalékot is meghaladó expanziójával vetjük össze. Szintén nyugtalanító fejlemény, hogy az elmúlt tíz évben a fogyasztói bizalom nem erodálódott olyan nagymértékben, mint 2001. januárjában.
Mi jöhet a leszállás után?Gyors felszállás
Ez a “V” forgatókönyv, az Új Gazdaság – a termelékenységi tartalékok miatt – nem csak le-, hanem fel is húzza az amerikai gazdaságot.
Fokozatos felemelkedés
Ez az “U” forgatókönyv, a jelenlegi kivárás utáni fokozatos növekedéssel.
Tartós stagnálás
Ez az “L” szcenárió: hosszú ideig tartó vergődés, alacsony, 0 közeli növekedési ütemmel, miként az Japánnal történt a kilencvenes években.
A gazdaság lassulásának, egyesek szerint kifulladásának hírére Greenspan azonnal a kamatcsökkentés eszközéhez nyúlt. Tette ezt előbb január 3-án, amikor a piacokat meglepve, két nyíltpiaci bizottsági ülés közötti időszakban 50 bázispontot faragott le az irányadó rátából. A Fed múlt heti, ugyanekkora mértékű kamatcsökkentése már nem volt meglepetés: a piac jó része ezt már “beárazta”.
A gazdaságstatisztikusok az egy hónapon belül kétszer 50 bázispontos kamatmérséklést szintén az évtizedes rekordok könyvébe sorolják: az Egyesült Államokban 1984 óta nem vitték lejjebb egy hónap alatt ilyen nagymértékben a kamatlábakat.
A kérdés azért még mindig az, hogy a Fed határozott lépése gátat szabhat-e az amerikai gazdaság további mélyrepülésének. A recesszió veszélye egyáltalán nem hárult el. A Fedből kiszivárgott, s a Business Week által leközölt értékelés szerint nincs semmilyen olyan mutató, amely azt valószínűsítené, hogy a gazdaság már elérte azt a mélypontot, ahonnan csak felfelé vezet az út. Megfigyelők arra is figyelmeztetnek, hogy a monetáris intézkedések késleltetve éreztetik hatásukat: a kereslet fellendülése csak néhány hónap után várható.
Kilengések
A befektetők a januári második csökkentésre ellentmondásosan reagáltak. Amíg az első, január 3-ai vágás után a technológiai papírok tőzsdéjén, a Nasdaqon 20 százalékos indexnövekedést regisztráltak, addig a január utolsó napján végrehajtott lépésre e börze 14 százalékos eséssel reagált; igaz, a következő napon 8 százalékos korrekcióra került sor. A hagyományos részvények piacán a Dow Jones index az év eleji kamatvágásra a Nasdaqnál jóval kevésbé reagált, a második lépcső után viszont ugyancsak 14 százalékot esett, egy nappal később némileg korrigálva ezt.
Magyarországi hatásokKockázatok
• Az amerikai gazdaság kifulladása magával rántja Európát is, ami veszélyeztetné a magyar exportot, és ezáltal a honi konjunktúrát is
• Rövid távon kevesebb lesz az amerikai befektetők szabadon leköthető tőkéje
• Túlságosan csökken az olajár, ami destabilizálhatja Oroszországot és a világgazdaságot
Remények
• Az Egyesült Államok és Európa közötti kiegyenlítődés fellendítheti a magyar exportot
• Az euró erősödése és az olajár csökkenése javíthatja a magyar külkereskedelmi egyenleget és a fizetési mérleget
• Középtávon több portfólió tőke érkezhet Magyarországra, mert a lassuló Amerika befektetői inkább vállalják majd a kockázatot
Az amerikai gazdaság lassulásának egyediségéről vagy általánosíthatóságáról közgazdászkörökben megoszlanak a vélemények. Larry Summers, a Clinton-kormány pénzügyminisztere Davosban azt fejtegette, hogy a jelenlegi amerikai ciklusforduló különbözik a legtöbb hasonló, a második világháború után bekövetkezettől.
A recesszió tipikus formája ugyanis szerinte az, amikor a túlkereslet megnöveli az inflációt, ami aztán kamatnövekedést idéz elő, megfojtva ezzel a növekedést. A jelenlegi recesszió-közeli állapot viszont a hitelexpanzió buborék-effektusa révén alakult ki Amerikában. Az alacsony infláció lehetővé tette a hosszan tartó, hitelekből finanszírozott GDP-bővülést. Ez a szcenárió a háború előtti ciklusfordulókra vagy – amint arra az Economist már korábban felhívta a figyelmet – a nyolcvanas évek végi japán gazdaság állapotára emlékeztet.
KifulladásigAz amerikai kilátásokat nagymértékben befolyásolja, hogy a buborékot előidéző Új Gazdaság miként teljesít. Ha gyorsan talpra áll, nem kizárt, hogy a hirtelen hanyatlást látványos expanzió követi majd. Az internetes cégeknek az új körülményekhez való alkalmazkodóképességére mindenesetre nem lehet panasz.
Húzóhatás
A recessziót – azaz az éves szintű negatív növekedési ütemet -, a Greenspan által sokszor hivatkozott termelékenységi tartalékok miatt, Amerikában mégsem veszik készpénznek. A Fed abban reménykedik, hogy a gyors vállalati intézkedések hamar megteszik hatásukat, s a beruházások a harmadik negyedév óta tartó csökkenés után új erőre kaphatnak, megpezsdítve aztán az áru- és a munkaerőpiacot. Ha így lesz, a gyors landolás után hamarosan akár ismét meredek felszállás következhet.
