Gazdaság

Mihez kezdjünk a devizahitelünkkel?

A nehezebb helyzetbe kerülő devizahitelesek az árfolyamkockázat ellen a kormány és a bankszövetség megállapodása nyomán több módon is védekezhetnek.

A forint árfolyamgyengülése miatt felmerült a veszélye annak, hogy nagyon megnőnek a svájci frankban felvett lakáshitelek havi törlesztőrészletei. A sokat emlegetett árfolyamkockázatok tényleges megjelenése idején ugyanakkor a forinthitelek sem jelenthettek volna megoldást, hiszen a forinthitel drága, sőt egyre drágább, mert a válságkezelés részeként itthon éppen kamatemelés történt.

A miniszterelnök „a nép segítségére sietett”, azonnal jelezte, hogy a kereskedelmi bankokkal együttműködve mentőcsomagot állítanak össze.

gyurcsány-módozatok előnyei és hátrányai

A miniszterelnök által bejelentett szerződésváltoztatási módokra alapvetően eddig is volt lehetőség, a legnagyobb segítség, hogy ez immár ingyenes lehet, vagyis a beavatkozás a kockázataikat nem megfelelően felmérő hitelfelvevőkről az amúgy rajtuk sokat kereső bankokra testál némi költséget.

1. A futamidő meghosszabbítása, a törlesztőrészletek fixálásával

Előnye: Amennyiben a család kifeszített havi költségvetését nagyon megzavarja a magasabb törlesztőrészlet, ez egy hasznos lehetőség. A miniszterelnök által ajánlott havi fix törlesztőrészlet változó hónapszámra, egy ötletes, Nyugaton jól ismert módozat.

Hátránya: Összességében nagyobb a teher, többet kell a banknak végül fizetni, tovább tart a törlesztés.

2. A devizahitel forinthitelre váltása

Előnye: A jövőbeli árfolyamkockázattól megszabadulunk, kiszámíthatóbb lesz a havi törlesztőrészlet. Ki lehet választani olyan momentumot, amikor viszonylag erős a forint, a későbbi forintgyengülésnél már nem szenvedjük el az árfolyamkockázatot. A forint összeomlása esetén elolvadhat a hitelteher.

Hátránya: Amikor gyengül a forint, egy átváltás éppen egy kellemetlen árfolyamszintet konzervál. A forinthitelek kamata a magyar kamatemelés után már akár 10 százalékkal is nagyobb lehet, mint a svájcifrank-hitel kamata. Ha valaki nem viselte jól a törlesztőrészlet drágulását (átlagosan 10-12 százalékkal), akkor annak a garantált tehernövekedés nem segít.

3. Előtörlesztés, vagy végtörlesztés

Előnye: Azok a kevesek, akik „hobbiból adósodtak el”, és van lehetőségük végtörlesztéssel maguk mögött tudni a hitelt, megszabadulhatnak az árfolyamkockázattól

Hátránya: Aki erejét megfeszítve előtörleszt, vagy visszafizeti a hiteleit, túlzott kockázatot vállalhat. Recesszió idején fontos lehet a vésztartalék, nő a munkanélküliség esélye, illetve a hitelmizéria miatt nehezebb lesz új áthidaló lakossági hitelhez jutni. Pénzügyileg előzetesen nem mérhető fel, hogy az aktuális árfolyamok, a későbbi árfolyam- és kamatalakulások, a végtörlesztés díja alapján megéri-e a végtörlesztés.

Az előtörlesztéssel és a végtörlesztéssel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy akinek végtörlesztésre is van lehetősége, vagyis van likvid pénze, ráadásul tőkepiaci szempontból szofisztikált, bátor és kockázatvállaló, annak a rendelkezésre álló eszközökkel fedezésre is van lehetősége.

Ritkán javasolható a lakáshitel és a befektetési kockázatvállalás egyidejűleg, de a jelenlegi (igaz, ez naponta változik) nyomott árak mellett talán igen. Vagyis érdemes lehet nem előtörleszteni, hanem kialakítani egy euróalapú befektetési jegyes portfóliót.

Kötvényekbe, bankpapírokba, feltörekvő piacokba is lehet ebből tenni egy kis pénzt. Ez a befektetés nemcsak fedezetet nyújt az árfolyamkockázatra (a svájci frank és az euró aligha szakad el végletesen egymástól), de a hosszabb időtáv miatt remélhetőleg jobban hoz, mintha az adós előtörlesztéssel megszabadult volna a havi törlesztésektől.

4. Felfüggesztés

Előnye: Aki önhibáján kívül nehézségbe kerül, és munkanélküliség vagy egészségügyi ok miatt nem tud a megszokott menetben törleszteni, annak a bankok a jelenlegi eljárásnál rugalmasabban hajlandók csökkenteni, vagy akár teljesen felfüggeszteni a törlesztéseit. Előnye, hogy a nehéz helyzetbe került adós kap egy esélyt, egy kis átmeneti levegőt, amivel megpróbálhatja elkerülni a kényszerlikvidálást.

Hátránya: A teher nem csökken, csak eltolódik. Ha költsége is van a moratóriumnak, akkor nehezedik is. Jelenleg a pénzügyi csoportok több módozatot hirdetnek, biztosítást is lehet kötni a törlesztési képességre, illetve a bankok a regisztrációba vett munkanélkülieknél, más esetben bárkinél fix prolongálási díj, illetve egyedi felfüggesztési gyakorlat alapján (3-6 hónapra, az érintett összeg 2-4 százalékáért) kínálnak felfüggesztést.

Csak semmi pánik

Az egy-két héttel ezelőtti helyzetben sem kellett volna a devizahiteleseknek a kardjukba dőlni. Az IMF-hitel ismeretében könnyebb emellett érvelni, de azért azt a kritikusabb napokban is lehetett remélni, hogy amennyiben nem dől össze a világ, vagyis nem alakul ki fertőzéses valutaválság, akkor nem értéktelenedik el teljesen a forint, nem jut csődbe Magyarország. Márpedig előbbieket az uniós szervezetek és a globális pénzügyi segítségen serénykedő intézmények nagyon nem szerették volna, akkor a forint várhatóan nem marad hosszabb távon a 180-as svájci frank környékén.

Fontos azt is tudnunk, hogy a 140 és a 180 forintos frank közötti valóban jelentős, 30 százalékos differencia nem lehet a kalkulációnk kiindulópontja.

Ez két szélsőséges végpont. Még az év elején is 160 forint volt egy frank, vagyis a svájci frankban eladósodott lakosság 2008 őszéig általában frankgyengülést észlelt, vagyis az eredetileg tervezett havi törlesztőrészleteinél kisebb teherrel találkozott. Bár bizonyára kevesen tették el a forintban megspórolt havi törlesztőrészletek megfelelő részét a nehezebb időszakokra, de azért érdemes rögzíteni, hogy a svájcifrank-hitelek nem csak alacsonyabb kamatuk, de a kedvező árfolyam-változás miatt is eddig jó üzletnek bizonyultak.

Egy átmenetinek remélt, az előző időszak átlagárfolyamánál alig 10-15 százalékkal gyengébb forint idején mind a lakossági pánik, mind a devizahitelesek megsegítéséről szóló nyilatkozatok indokolatlanok. Ráadásul rossz üzenetei is vannak: még gyengébb forinttól tart a miniszterelnök is, bajban vannak az adósok, vagyis a bankrendszer profitabilitása is veszélyben van.

A Megállapodás részletei

A megállapodáshoz csatlakozott bankok az adós kérésére külön díj nélkül lehetőséget adnak a törlesztőrészletek mérséklésére a törlesztési időszak meghosszabbításával; a devizaalapú kölcsön forinthitellé alakításakor nem számítják fel az átváltásnál felmerülő díjakat, ha erre december 31-ig sor kerül; az önhibáján kívül nehéz helyzetbe került adós kérésére, a hitelintézet egyedi döntése alapján, a törlesztés átmeneti könnyítésére kerülhet sor; a bankok rugalmasan kezelik a devizaalapú kölcsönök előtörlesztését, ha erre 2008. december 31-ig sor kerül (ez azonban nem lesz díjmentes).

A megállapodást az OTP, az Erste, a CIB, a Raiffeisen, a UniCredit, a K and H Bank, az FHB, az MKB és a TakarékBank írta alá.

Mi várható?

A forintárfolyam biztosan sokat fog még mozogni. Ha tartósan magasabb régiókba nézne be, akkor valóban lehetnek problémás ügyfelek, de maguk a bankok is együttműködők lesznek.

Inkább a futamidő meghosszabbítását fogják szorgalmazni, nem pedig a kényszerlikvidálásokat. A jelenlegi devizahiteleseknek nem kell pánikba esniük. Érdemes azért a lehetőségeket felmérni, de túlzottan sokat megelőző jelleggel már nem lehet tenni. Mi tehát a tanulság? Fogyasztási, megtakarítási, hitelfelvételi szokásainkba építsük be a most tanultakat, például a válság lehetőségét, az előtakarékosságot, a devizakockázatot!

S fontos persze az a bizonyos takaróhossz-felismerés. Vagyis érdemes annyit fogyasztani, akkora lakást venni, ehhez akkora hitelt felvenni, amely a kiszámítható rendszeres jövedelmeinkből kényelmesen kigazdálkodható. Ha lehet úgy, hogy a váratlan eseményekre legyenek tartalékok, és még életminőség-érzetünk se romoljon végletesen. Harminc évig zsíroskenyér 120 négyzetméteren jó, de lehet hogy jobb életminőséget észlelünk, ha 100 négyzetméteren változatosabban étkezünk.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik