Megszorítás

Medgyessy Péter kormányfő a kedvező, pozitív kicsengésű bejelentéseket kedveli. Amiről kellemetlen beszélni, azt inkább minisztereire hagyja. Galiba akkor van ebből, ha a jó és a rossz összefügg egymással.

Most ez a helyzet forgott fenn. Föltétlenül pozitív dolog, hogy az ország belátható időn belül a saját fizetőeszközének tudhatja az európai közös pénzt. Medgyessy július 16-án, László Csaba pénzügyminiszter és Járai Zsigmond jegybankelnök társaságában bejelentette: az euróövezethez 2008. január elsején csatlakozunk, és ezzel, mint mondta, betetőződik a gazdasági rend-szerváltás. Az euró bevezetésének menetrendje szerint vázolta fel a kormány a makrogazdasági pályát és a jövő évi büdzsé irányelveit.

Igaz, 2008 nem a legkorábban van, hiszen elvileg 2007-re is időzíthették volna a közös pénz bevezetését. Ám a kormányfő korábban több ízben is érzékeltette: nem híve az elsietett tempónak – és ami vele jár, az erőltetett költségvetési szigornak. (A csatlakozás feltételeiről lásd Euró menetrend című írásunkat.) Vitathatatlan persze, hogy 2008 a “második legkorábbi” lehetséges év a valutauniós csatlakozásra.

Versenyben A sokszor emlegetett verseny-képesség ügyében mintha egeret szültek volna a hegyek az elmúlt hetek heves vitái után. Igaz, fölállítják a Versenyképességi Tanácsot, a gazdasági miniszter és a társelnöknek felkért Sugár András, a Westel Mobil Távköz-lési Rt. vezérigazgatója irányítá-sával. A másik csapásirány az, hogy az eddiginél több jogosult-ságot kap az ITD Hungary Kht. az egyablakos rendszer működ-tetésére, hogy jobban segíthesse a külföldi tőkebefektetéseket. Ezenkívül a szakminiszterek halvány ígéretet tettek a fejlesz-tési adókedvezmények feltételei-nek (a kedvezményezett projekt minimális értékére és a futam-időre vonatkozó) enyhítésére. A társasági adó mértékének csök-kentésére ugyanakkor nem kerül sor, ebben a gazdasági tárca láthatólag alulmaradt a PM-mel szemben. “Remélem, érdemi munkát végezhetek a Versenyképességi Tanácsban” – nyilatkozott lapunk-nak Sugár András, aki legfonto-sabb feladatának azt tartja, hogy a költségvetési törvény terveze-tét átalakítsák a gazdaság fejlő-dése, a versenyképességének javítása érdekében. Úgy véli azonban, hogy az irányelvekben szereplő adók mérséklése önma-gában semmit sem oldana meg. A Westel első embere a gazda-ság egészét együttesen kezelő, a működő tőke számára nemzeti-ségétől és méretétől függetlenül egyaránt vonzó feltételeket te-remtő gazdaságpolitikát sürget. Fontosnak tartja azt is, hogy nagyobb figyelmet szenteljenek a korábban méltán elismert, mára azonban a nemzetközi követel-ményektől lassan lemaradó oktatás színvonalának. “Magyarországnak nincs szé-gyenkeznivalója versenyképes-ség terén, hiszen a nemzetközi felmérésekben folyamatosan monitorozott mintegy 50 ország sorában évek óta a 24-26. helyet foglalja el” – véli Fodor István, az Ericsson Magyarország elnöke. A Magyar-EU Bővítési Üzleti Tanács (HEBC) elnöki tisztét betöltő szakember ennek ellenére rend-kívül fontosnak tartja, hogy ha-zánk helyzete a lehető legjobb legyen az ország EU-csatlako-zása és integrációja idején. Fodor szerint a helyesen megvá-lasztott, nem csupán a költség-vetési forrásgyűjtést szolgáló adópolitika ösztönző hatással járhat. Jó példa lehet erre a magasnak most sem nevezhető 18 százalékos társasági adó esetleges mérséklése. Ám az ország versenyképességére az innováció, a gazdaság haté-kony-sága, valamint az oktatás színvonala is hatással van – mutat rá Fodor István.

KOMPROMISSZUMOS PÁLYA. A bejelentés időpontját, a különféle találgatások ellenére, prózai okok magyarázzák: a kormány három-hetes szabadsága, továbbá az, hogy legkésőbb augusztus köze-péig kell bemutatni Brüsszelben a középtávú gazdasági program (PEP) csatlakozás előtti utolsó kiadását.

Így már most állást kell foglalni a jövő évi költségvetési irány-számokról. A kormány a tavalyi – jó részben még az előző kabinet által kidolgozott – PEP-hez képest lazított a hiány leszorításának menetén, hiszen egy éve az akkor, papíron jósolt 4,5 százalékos mértékű tavalyi deficithez képest aránylag reálisnak látszott a 2004-es 3,0 százalék, illetve az azutáni 2,5 százalék. Azóta tudjuk: tavaly a hiány elérte a GDP 9,3 százalékát, és a kormány most már az idei évre megcélzott 4,5 százalékot sem tartja reálisnak, és előbb 4,7-et, a múlt heti kormányülés után pedig 4,8 százalékot prognosztizált. Legközelebb 2006-ban remélhető, hogy a deficit az euró bevezeté-sének feltételeként teljesítendő 3 százalékos szint alá kerül. Ebből pedig egyenesen következik, hogy az euró 2008-nál korábban nem lehet magyar pénz.

Addig viszont a kormány minél kisebb kockázatot akar vállalni – legalábbis a 2006-ig fölvázolt, kompromisszumos pálya ezt tükrözi (lásd a táblázatot). Ebben a nagyobbik kormánypártnak is volt szava. Egy június közepi határozatában az MSZP elnöksége “nagyon ambiciózusnak” minősítette a tavalyi középtávú tervet, amikor ez a kormányprogramban kitűzött 2006-nál egy évvel előbbre hozta a 2,5 százalékos államháztartási hiány elérését.

“A hiány fokozatos, nem sokk-szerű – jövőre 1 százalékpontos – csökkentését javasoljuk” – szögezte le az elnökség az 1,0-1,5 százalékpontos lefaragás mellett lándzsát törő, vehe-mensebb pénzügyminisztériumi állásponttal szemben. “Nem vitatjuk, minél hamarabb szükség van az euró bevezetésére, de nem érdemes ezért az országnak értelmetlen áldozatot vállalnia” – fogalmazott lapunknak Szekeres Imre miniszterelnökségi államtitkár, az MSZP gazdasági kabinetjének vezetője.

Költségvetési kisszótár AUTOMATIKUS BEVÉTEL-NÖVEKEDÉS. Azt mutatja meg, mennyivel nőne a bevétel a költségvetési hiány lefaragásán felül, ha az adósza-bályok nem változnának, ugyan-akkor a személyi jövedelemadó-zásban bevezetnék az ígért – és törvénybe cikkelyezett – új adótáblát. ADÓTÁBLA. Az idén 650 ezer forintig 20 százalék, e felett 1 millió 350 ezer forintig 30 szá-zalék, még magasabb jövede-lemnél pedig 40 százalék az szja-kulcs. A hatályos törvény szerint jövőre az adókulcsok 18-26-38 százalékra csökkennek, a sáv-határok pedig 800 ezer, illetve 1 millió 500 ezer forintra nőnek. A kormány múlt heti – az SZDSZ által vitatott – döntése szerint ezt mégis kiveszik a törvényből, azaz marad az idei tábla. LAKÁSCÉLÚ HITELKEDVEZ-MÉNY. Megszüntetnék azt a lehe-tőséget, hogy leírható az adóból a lakáshitel tőke- és kamattör-lesztésének 40 százaléka (legfel-jebb évi 240 ezer forint). NYUGDÍJJÁRULÉK-KEDVEZ-MÉNY. Eltörölnék a nyugdíjjáru-lék és a magán-nyugdíjpénztári tagdíj együttes összege 25 szá-zalékának megfelelő adóengedményt. BEFEKTETÉSI ADÓHITEL. Ma a magánszemélyek befektetéseik növekményének 20 százalékát (maximum 200 ezer forintot) levonhatják az adóból, ám ezt a befektetések csökkenése esetén szintén 20 százalékos mértékig vissza kell fizetni. A kormány megszüntetné ezt a kedvez-ményt; tervezete szerint az adóhitelt 2007-ig vissza kell fizetniük az adózóknak. A Napi Gazdaság úgy számol: az intézkedés mintegy 30 milliárd forintnyi befektetés-állományt és 100 ezer adózót érinthet. ÚJ ÁFA-KULCSOK. Az EU-ban nem alkalmazható 0 kulcs, így a jövő évtől az idetartozó termé-kekre – a gyógyszerekre, a tan-könyvekre, valamint az idén még 12 százalékos kategóriába tarto-zó könyvekre – 5 százalékos általános forgalmi adót vetnek ki. A kedvezményes kulcs 12-ről 15, az általános kulcs 25-ről 23 szá-zalékra változik a kormány dön-tése szerint. A gáz kivételével a háztartási energia díját, valamint a személyszállítás díjait átsorol-ják a középsőből a legmagasabb kulcsú körbe. JÖVEDÉKIADÓ-EMELÉS. A do-hány, szeszesital, üzemanyagok jövedéki adóját olyan mértékben emelik, hogy ez kiegyenlítse az áfa 25-ről 23 százalékra csökkentését. Kivétel a gázolaj, melynek adótartalmát 5 forinttal csökkentik. OFF-SHORE CÉGEK. A külföldön tevékenységet végző társaságok társasági adóját 3-ról 4 százalék-ra emelik. IPARŰZÉSI ADÓ. A befektetett pénzügyi eszközök és kamataik kivehetők lesznek az adóalapból. ÖKOADÓ. A termékdíjak körének vagy tételeinek növelése várható (ma termékdíj-kötelesek az üzemanyagok, a kőolajtermékek, a gumiabroncsok, a hűtőberen-dezések, a csomagolások, az akkumulátor, a hígítók és oldó-szerek, az információ- és rek-lámhordozó papírok). ÁPOLÁSBIZTOSÍTÁSI DÍJ. Új társadalombiztosítási elvonásként vezetik be az időskorú emberek ápolásának fedezetére. A bruttó bér 1 százalékának megfelelő terhet a munkavállalókra kíván-ják ráróni. EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI HOZ-ZÁJÁRULÁS. Elengedik a havi 3450 forint egészségügyi hozzá-járulás fizetését a tartós munka-nélküliségből visszatérő 50 év feletti, valamint a gyes után dolgozni kezdő munkavállalók esetében. LAKÁSTÁMOGATÁSOK. A lakás-kamat-támogatásoknál 48 mill-i-árd, a “szocpol támogatásnál” 12 milliárd forint többletre számíta-nak az idei előirányzatokhoz ké-pest; ám már 2003-ra is jelentős túllépések várhatók. HUMÁNSZOLGÁLTATÁSOK TÁ-MOGATÁSA. Az egyházi és ala-pítványi iskolák, szociális intéz-mények normatív támogatása tartozik ide (az egyházi kiegé-szítő juttatásokkal együtt), amelyből már az idei költség-vetésben is valószínűsíthetőek a túllépések. CIVIL ALAPPROGRAM. A 2003. évi 50. törvény alapján, az ál-lampolgárok 1 százalékos szja önrendelkezésével azonos összeg, amelyet az erre a célra létrehozott, civil többségű tanács elvi irányításával a regionális és szakmai kollégiumok osztanak majd szét a szervezetek között.

PR-STRATÉGIÁK.

“Nem megszorítás lesz, hanem csak takarékos költségvetés” – javította ki az egyik újságíró kérdését a kormányfő a múlt héten. Ez is aránylag kedvező bejelentésnek tetszett: a költségvetési és a külső egyensúly megbillenése, a forintpiaci megingások, lám csak, enyhébb intézkedésekkel is helyreüthetők. Eldőlt, hogy csak 1 százalékpontot faragnak le a hiányból, és nem 1,5 százalékpontot.

A miniszterelnök leszögezte: betartják a nyugdíjemelésre vonatkozó szabályokat, sőt jövőre már két hetet fizetnek ki az ígért 13. havi nyugdíjból; a bérek, a családi támogatások megőrzik reálértéküket; a lakásépítési kedvezmények fennmaradnak; s továbbra is prioritásnak tekintik az autópályák, a közúthálózat fejlesztését. A kiadások forintértékét jövőre 8,3 százalékkal emelik (ami máris lazítás, hiszen korábban 7, majd 8 százalékról beszéltek), a bevételek pedig – tette hozzá a kormányfő mintegy a teljesség kedvéért – 11,6 százalékkal nőnek. Ezt követően négy, gondosan kiválogatott médium kérdést tehetett föl, majd vége is lett a reprezentatív sajtótájékoztatónak.

Elvégre a részletek tisztására augusztus végéig van idő, sőt, a parlamentben csak szeptember 30-áig kell benyújtani a költségvetést. Addig nem kellene föladni a labdát az ellenzéknek – gondolkodtak a miniszterelnökség kommunikációs szakemberei. Csakhogy a rossz hír, a bevételek 11,6 százalékos növelése nyugtalanítólag hatott. Ez a központosítás reálértékben mintegy 6,5 százalékos növelését jelenti. Sorompóba lépett a rossz hírek követe, a pénzügyminiszter és csapata. A piaci szereplők megnyugtatására – és, mint látni fogjuk, azért is, hogy megvédjék a 16-i kormányülésen kialakult álláspontot – őszinte tényfeltáró kampányba kezdtek.

A hiány 1 százalékpontos csökkentése kereken 200 milliárd forintos lefaragást jelent a jövő évre prognosztizált 20,1-20,2 ezer milliárd forintnyi GDP mellett – derült ki. A vámbevételekből 100 milliárd forint “esik ki” az EU-csatlakozás miatt. Ezt, továbbá némi áfabevétel-kiesést leszámítva, csak 200-300 milliárd forint többletbevételre számíthat jövőre a büdzsé, amiből a múlt heti kormányülésen betervezett mintegy 800 milliárdot nem lehet fedezni. A köztes lyuk testvérek között is 550-555 milliárd: ezt kellene többlet adóbevételekkel betömni.

Hogy miképpen, arról is döntöttek a múlt heti kormányülésen (lásd az ábrát és a Költségvetési kisszótár című összeállításunkat). Az intézkedések csaknem kivétel nélkül a lakosságot, illetve a bérből és fizetésből élőket érintik – a vállalkozásokat inkább csak annyiban, hogy várniuk kell terheik korábban ígért mérséklésére.

A legvaskosabb pakli a személyi jövedelemadózásban várható. “A jelenlegi agyonbonyolított, áttekinthetetlen személyi jövedelemadó rendszer keretei között már se helye, se értelme az adócsökkentésnek” – írta Békesi László volt pénzügyminiszter az Élet és Irodalom múlt heti számában. Még nem ismerhette a kormánydöntést, de jóslatai nagyjából igazolódtak: az adótábla valorizálását – legalábbis a kormány múlt heti határozata szerint – elnapolják, miközben tíz- és százmilliárdokat várnak az adókedvezmények megnyirbálásától. Teljesen azért nem lett igaza Békesinek, mivel a családi adókedvezmény és a béreket nivelláló adójóváírás – a kedvezmények e két legvaskosabb, politikailag nagyon is érzékeny formája – érintetlen maradt.

Euró menetrend A magyar kor-mány 2008. janu-ár elsején kívánja bevezetni az eurót. Ez a dátum meghatározza az addig követen-dő makrogazdasági pályát, hi-szen teljesíteni kell az európai Gazdasági és Pénzügyi Unióhoz (EMU) csatlakozás négy feltételét (lásd külön), amelyeket az EU-tagállamok 1991-ben, a hollan-diai Maastrichtban rögzítettek. A feltételek teljesítését az úgyne-vezett konvergencia-jelentésben kell rögzíteni, amelyet – a ma-gyar menetrend szerint – 2007 márciusában kell elkészíteni. A két államháztartási feltételt 2006-ban kell teljesíteni, az inflációs kritériumot a 2006 márciusa és 2007 februárja közötti 12 hónap átlagában. A legkényesebb az árfolyam-kritérium, amelynek teljesítése külső tényezőktől is jócskán függ, és amelynek pontos részletei is homályosak Pedro Solbes bejelentése óta (Figyelő, 2003/22. szám). Az EU pénzügyi biztosa ugyanis a lehe-tséges ingadozási sávot jelölte meg plusz-mínusz 2,25 százalék-ban, nem csak a lehetséges leér-tékelés mértékét. Később ezt a biztos nem hivatalos álláspont-ként aposztrofálta. A jelenlegi szabályok szerint az ingadozási sáv az ERM II-ben (a hazai szisztémához hasonlóan) plusz-mínusz 15 százalék. A kormány mindenesetre a lehe-tő legkorábbi időpontban, közvet-lenül a 2004 májusi uniós csatla-kozás után lépne be az ERM II-be, és ez előtt teszik közzé a csatlakozási középárfolyamot is. 2008-as csatlakozást feltételezve 2005 márciusától, két éven át mindenképp benne kell lennie a forintnak az árfolyam-mechaniz-musban. A néhány hónappal en-nél is előrébb hozott csatlakozás korlátozza a magyar gazdaság-politika mozgásszabadságát: hamarabb kell dönteni a csatla-kozási árfolyamról, és tovább kell stabilan tartani a forintot a még mindig széles sávban. Ugyanakkor szakértők szerint ezt a stabilitást segítheti, hogy a kö-zös árfolyam-mechanizmusban az Európai Központi Bank a forint mögé áll, azaz az intervenciós sávot kész beavatkozással meg-védeni. Ilyesmi persze csak ext-rém esetben fordulhat elő, de lé-lektanilag nem árt, ha a forintnak végre hátországa is van.

PRÉS A JAVÁBÓL. Ám még így is, ha a legegyszerűbben számolunk, egy lakosra 28 ezer forinttal – a népesség egy gazdaságilag aktív tagjára 68 ezer forinttal – több jut a jövőre fizetendő szja-terhekből, mint az idén. László Csaba pénzügyminiszter szerint a bruttó béreket 9-10 százalékkal kell növelni ahhoz, hogy el lehessen érni a nettó bérek reálértékének megőrzését. Az pedig kérdéses, vállalkoznak-e a munkaadók bérköltségeik ilyen mértékű emelésére. A tapasztalatok szerint a béremelések mértékét a vállalatok nem az adóterheléshez, hanem az inflációhoz igazítják – ez pedig 5 százalék körüli, tehát jóval kisebb, mint amennyiből a növekvő munkavállalói adóterheket fedezni lehet.

Ugyancsak a lakosság terheit növeli elsősorban az áfa-tábla tervezett változtatása, valamint – új elvonásként – a bruttó bér 1 százalékának megfelelő ápolási járulék is. Utóbbi elvonással három-négy éves átmeneti idő alatt töltenek fel egy olyan – 220-250 milliárdos – alapot, amelyből új tb-ellátásként az időskorúak otthoni ellátását biztosítják majd, a költségekhez való lakossági hozzájárulásra (co-payment) támaszkodva – mondta el érdeklődésünkre Tóth Judit, az egészségügyi tárca reformbizottságának szóvivője. Hangsúlyozta: az ápolási járulék nem járulékemelést jelent, hanem új szolgáltatást. Csakhogy ez a szándék sehogy sem tükröződik a PM által közölt részletes irányelvekben, mivel – legalábbis a bemutatott számok szerint – a járulékból befolyó 53 milliárdot fölemésztik a folyó többletkiadások.

Az áfa-kulcsok átrendezésének hatása bonyolultabb. Az áfa-bevétel csaknem kétharmada a felső kulccsal adózó termékekből, szolgáltatásokból folyik be, a ma nulla kulcsos (jövőre 5 százalékkal adózó) kör viszonylag kicsi, ahonnan a PM mindössze 31 milliárdos bevételt vár (a teljes bevétel ötvened részét). Így önmagában az adótábla-változás széles körben fékezheti az inflációt, különösen, ha az éles verseny kikényszerítheti az árak csökkenését. Rosszabbul járnak, akiknek fogyasztói kosarában az élelmiszerek nagyobb súllyal szerepelnek (ezek jellemzően a nyugdíjasok, bár az ő járandóságuk emelését a nyugdíjas árindex figyelembe vételével kell megállapítani). A villany, a távfűtés, a tömegközlekedés magas áfakulcs alá sorolása és a jövedéki adók újabb emelésének következménye viszont egyértelműen a magasabb adóztatás. A kormány 0,5-1,0 százalékponttal följebb vitte emiatt a 2004-re vonatkozó inflációs prognózist. Barcza György, az ING Bank elemzője az infláció nagyobb, 1,0-1,2 százalékpontnyi gyorsulását vetíti előre a tervezett áfa-intézkedések következtében.

HÁT A VERSENYKÉPESSÉG? Az adóemelések vaskosak, de nincs, vagy csak áttételesen van közük a versenyképességhez. Kuncze Gábor SZDSZ-elnök mindazonáltal a vállalkozások versenyképességét féltve lépett közbe, s vette védelmébe a személyi jövedelem adótábla – már tavaly ősszel becikkelyezett – módosítását.

A pártelnök tiltakozik tehát, de az SZDSZ-es miniszterek nyilvánvalóan belementek a 16-i kormányülésen az adócsökkentés elnapolásába. “A kormányciklus egészében adócsökkentést kívánunk elérni, de ez nem jelenti azt, hogy erre minden évben sor kerülhet” – mondta Csillag István gazdasági miniszter a pénzügyminiszterrel közösen tartott sajtótájékoztatóján. “Széles körű egyetértés volt, nem vonultak ki az SZDSZ-es miniszterek” – kontrázott rá László Csaba. Kuncze fellépése azonban presztízskérdéssé tette az ügyet, és Medgyessy hajlandónak mutatkozik az egyezségre, ha a szabad demokraták is lefaragnak valamennyit a tárcáik költségvetéséből. E csatában a PM-nek láthatólag megfelel a július 16-án elfoglalt kormányzati álláspont, és az adócsomag őszinte kiteregetésének taktikájával éppen ezt kívánta védeni.

A négy kritérium ÁRSTABILITÁS. A fogyasztói áremelkedés 1,5 százalékponttal haladhatja meg a három legala-csonyabb inflációs rátájú uniós tagállam átlagát. ÁLLAMHÁZTARTÁS. A deficit nem haladhatja meg a GDP 3 százalékát, illetve az állama-dósság a GDP 60 százalékát. HOSSZÚ TÁVÚ KAMAT. A 10 éves fix kamatozású állampa-pírok éves kamatlába legfeljebb 2 százalékponttal múlhatja felül a három legalacsonyabb inflációjú államban alkalmazott kamatot. ÁRFOLYAM-STABILITÁS. A forintot az EMU “előszobájaként” működő árfolyam-mechanizmus (ERM II.) szerint kell menedzsel-ni, és legalább két éven belül nem kerülhet sor 2,25 százalék-nál nagyobb leértékelésre.

KÉNYSZERŰ FOLYTATÁS. “A kormány a költségvetés kiadási oldalán hagyományos osztogató politikát folytat” – állítja Török Zoltán, a Raiffeisen Értékpapír Rt. vezető elemzője. Szerinte a kiadási többletek közül csak a 180 milliárd forintra tervezett autópálya-építési tétel növelheti az ország tőkevonzó, illetve -megtartó képességét. “A múlt héten bejelentett intézkedés-csomag nem segíti, igaz, különö-sebben nem is rontja a hazai vállalatok versenyképességét” – teszi hozzá az elemző.

A versenyképesség csak más országokkal való összehasonlításban értelmezhető. Miközben több térségbeli államban mérséklik az adókulcsokat, csökkentve ezzel a vállalati és a lakossági terheket, Magyarországon a múlt szerdán bejelentett “csomag” szerint jövőre megnő az adóterhelés szintje. “A külföldi befektetők által a magyar gazdaságpolitikáról kiállított rossz bizonyítvány a múlt heti intézkedések nyomán aligha javul majd” – jósolja Török Zoltán.

Ám a bizalomvesztés nem a mostani intézkedések következ-ménye, mint ahogy a nagyszabású közköltekezés is jórészben a korábban elszabadult folyamatok kényszerű folytatásának fog-ható föl. A gazdaság 2001 óta letért arról a pályáról, amelyen a közköltekezés méreteit a gazdaság teljesítőképessége szabta meg. Nem könnyű visszatérni erre az útra. Ráadásul az EU felé közeledve, a költségvetési könyvelés trükkjeinek tárháza – az infláció alultervezése, gazdasági társaságokba kiszervezett közköltekezés, hazai és EU számbavételi módszer kettőssége – is szép lassan kimerülnek. Most valóban állni kell a cechet. Erre a szerepre pedig a lakosság az első számú jelölt.