Bár mindenki csak számolgat, az egységes vállalkozási adó legfőbb értéke az lesz, hogy véget vet egy nemzeti sportnak, a számlagyűjtésnek – kommentálja Kovács Gábor, az Adó Plusz Kkt. cégvezetője az eva múlt héten parlament elé került törvényjavaslatának megszületését. Ha a tervezetet elfogadják – márpedig erre jó esély mutatkozik -, akkor a jövő esztendőtől bezárhat az éveken keresztül folyamatosan csúcsra járatott hazai számlagyárak egy része. Megszűnik ugyanis az adóspórolás alapját jelentő költségkreálá-si kényszer, mivel az evát választók kizárólag bevételeik alapján adóznak majd.
Aligha kétséges, hogy az új adózási nem népszerű lesz. A társasági adót, osztalékadót, áfát és gépkocsiadót kiváltó evára áttérni mindenekelőtt anyagilag lehet kedvező, de drasztikusan csökkenhetnek ezáltal az adminisztratív terhek is, továbbá megszűnik az a kockázat, amelyet eddig az “adóelkerülés” érdekében tett lépések teremtettek.
HASZONÉLVEZŐK. Az új adónem igazi haszonélvezői azon szakmák képviselői lesznek, ahol alacsonyak a költségek, viszont nagy a hozzáadott érték. Így mindenekelőtt a szellemi foglalkozásúak jöhetnek szóba, de olyan termelő és szolgáltató cégek is jól járhatnak, ahol már elvégezték a szükséges beruházásokat. A kereskedők közül azoknak hozhat valamit a konyhára az eva, akik magas haszonkulccsal dolgoznak, hiszen ezen a területen a nagy alapköltségek adottságnak tekinthetők.
A következő hetekben vélhetően lázas számolgatás folyik majd a hazai vállalkozói szférában, hiszen a törvénytervezet szerint december 20-áig kell jelezni az adóhatóság felé, ha valaki a jövő évtől összevontan kíván adózni. Kovács Gábor például a törvény parlamenti megszavazását követően máris megkezdi a konzultációkat ügyfeleivel. A szakember az első kilenchavi gazdálkodási adatokat már alkalmasak tartja arra, hogy kiszámítsák: az eddigi adózási mód vagy az eva alkalmazása kifizetődőbb egy-egy konkrét cég esetében. A számok ugyan magukért beszélnek, de a már említett kockázatokat is érdemes mérlegelni. “Az egyik ügyfelemnél például már ismerjük azt a két összeget, amelyik a serpenyőbe kerül: 2 milliós bevétele mellett jelenleg 293 ezer forint áfát kell kifizetnie, ezzel szemben 300 ezer forintnyi eva megfizetésének alternatívája állna. Anyagilag tehát a két esetben szinte ugyanott van, én azonban azt tanácsolom, térjen át az evára, ennek hozadékaként ugyanis még nyugodtan is alhat” – magyarázza Kovács Gábor. Hasonló álláspontot képvisel Horváth János könyvvizsgáló is, aki azzal illusztrálja a jelenlegi állapotok tarthatatlanságát, hogy egy egymillió forintos értékre elkövetett adócsalást másfél év felfüggesztett szabadságvesztéssel “honorál” a Btk.
EMELT LIMIT. Mindezek fényében nem meglepő, hogy a törvénytervezet formálódásának idején rendkívül erőteljes lobbizás folyt az eredetileg tervezett 10 millió forintos árbevételi plafon megemelése érdekében. A cél az volt, hogy ezáltal bővüljön az új adózási mód alkalmazására jogosultak köre. Főként a kereskedők és a szolgáltatóipar képviselői voltak aktívak, aminek végeredményeként a limit 15 millióra emelkedett. Ennek köszönhetően körülbelül kétszeresére – mértéktartó vélemények szerint 150-200 ezerre – bővült azok köre, akik minden bizonnyal az összevont adózást választják majd. A Pénzügyminisztériumban készült kimutatások alapján bátrabb becslések is készülhetnek: jelenleg
a 800-900 ezer hazai vállalkozásból 650-700 ezernek az árbevétele 15 millió forint alatti, s közülük az eva választásának lehetőségétől csak a két évnél fiatalabb társaságok esnek el.
Eva-pillérekLEHETSÉGES ADÓALANYOK
• Egyéni vállalkozó
• Közkereseti társaság
• Betéti társaság
• Korlátolt felelősségű társaság
• Szövetkezet
• Erdőbirtokossági társulat
• Végrehajtói iroda
• Ügyvédi iroda
• Szabadalmi ügyvivői iroda
FŐBB KRITÉRIUMOK
• Az adóalany az adóévet megelőző naptári évben és az azt megelőző adóévben folyamatosan, illetve változatlan szervezeti formában végezte tevékenységét
• Az adóalany az adóévet megelőző második üzleti évben számított, illetve az adott üzleti évben ésszerűen várható, általános forgalmi adóval növelt összes bevétele a 15 millió forintot nem haladja meg
ADÓZÁS
• Az evás adózó áfával növelt bevételei után 15 százalék összevont adót fizet, nem kell viszont társasági adót, áfát, osztalékadót és gépjárműadót lerónia
Tovább tágítja az eredetileg elképzelt kört, hogy a kereszttulajdonlásokat illetően meglepően liberális passzusok kerültek a javaslatba. Alig pár hete még úgy tűnt, az is kizáró ok lehet, ha valakinek több cége van. A tervezetben leírtak viszont nem pusztán ebben a kérdésben tettek engedményt, de – a könyvelőket is alaposan meglepve – azt sem tiltják, hogy egy tulajdonosnak akár több cége is az eva szerint adózzon. “Úgy tűnik, a politika legyőzte a szakmai ellenállást a Pénzügyminisztériumban” – kommentálja a döntést Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke. E megoldással mindenesetre megelőzhető egy újabb össznépi játék, a számlatologatás. A több céggel rendelkező tulajdonosok ugyanis úgy optimalizálhatták volna adójukat, hogy az egyik társaságban (az eva szerint adózóban) a bevételeket gyűjtik, a másikban pedig (ott, ahol társasági adót fizetnek) a költségeket. A szakember szerint viszont divatba jöhet a cégek feldarabolása, azzal a céllal, hogy olyan kisebb vállalkozások álljanak fel, amelyek közül valamennyi megfelel az eva alapkritériumát jelentő 15 milliós árbevételi maximumnak. “Várhatóan bt.-alapítási boom is kezdetét veszi” – véli Zara László. Mindössze 150 ezer forint befektetéssel így olyan társaságok alapíthatók, amelyből 2 év múlva evás cég lehet. Az átállási kedvnek használ az is, hogy a tárgyi eszközök értéke alapján nem, pusztán a készpénzben, illetve a bankszámlán tartott pénz után kell vagyonnövekmény-adót fizetniük az evára voksolóknak.
Kérdéses persze, nem bizonyul-e az új adónem túlságosan is kedvezőnek. Hisz sikere nem pusztán attól függ, hogy az adózók kellőképpen jól járnak-e: az sem mellékes kérdés, hogy a költségvetés nyer avagy veszít a bolton. A vélemények erről megoszlanak. Egyesek szerint az adókulcs csökkentése hasonló folyamatokat indít majd el, mint amikor a társasági adókulcs 34 százalékról 18 százalékra zuhant, azaz az adózási kedv és a költségvetési bevétel növekedésére lehet számítani. Mások úgy látják, borítékolható a büdzsé ráfizetése. Zara László azt a véleményt képviseli, miszerint csak az első évben kell állami bevételkieséssel számolni, ezt követően már jórészt az adóhatóságon múlik, hogy mekkora összeg csörren a kaszszában. Az adóellenőrzésektől nagymértékben függ például, hogy milyen intenzitással áramlanak majd a fiktív bevételi számlák egy másik adózó csoporthoz, a társasági adót fizető, költségnövelésben érdekelt cégekhez. Zara nem rejti véka alá ugyankkor, hogy az általános forgalmi adó evába történő beépítését kissé veszélyesnek tartja, amin komoly költségvetési bevételek úszhatnak el. További dilemma, hogy az evás kör számára végrehajtott 10 százalékos áfakulcs-csökkentés burkolt állami támogatásnak minősíthető, amit az Európai Unió aligha néz majd jó szemmel, ha Magyarország csatlakozik a közösséghez.
Az új adónem biztos kárvallottjainak a könyvelők tűnnek. Az egyéni vállalkozók körében például egyértelműen ügyfélvesztéssel kell számolniuk. A szakma több képviselője mégis optimista, mondván: nem eszik olyan forrón a kását. Megbízóik többségének eddig mindössze annyi gondja volt a könyveléssel, hogy az összegyűjtött számlákat letették a pénzügyi szolgáltató asztalára, de már két szám összeadásától is idegenkedtek. Sokan tehát azért fognak kitartani könyvelőjük mellett, hogy megmeneküljenek a számviteli munka stresszétől. Azoknál a társaságoknál pedig, ahol van legalább két alkalmazott, ott továbbra is számos könyvelési feladat adódik – a bérhez kapcsolódó teendőktől a tb-ügyintézésen át egészen az adóhivatali adatszolgáltatásig.
ÁRCSÖKKENTŐ HATÁS. Akár csökken a könyvelőcégek ügyfeleinek száma, akár nem, az bizonyosnak tűnik, hogy a könyvelési díjak változnak, mégpedig olyan mértékben, hogy azt mindkét fél megérzi. Az összevont adózás miatt látványosan megcsappanó teendők akár felére is lenyomhatják az árakat (ma egy kisebb cég kettős könyvelése átlagosan havi 20 ezret kóstál, az egyszeres könyvelés ára 10 ezer forint körül van). Szép számmal születhetnek ugyanakkor megállapodások éves egyszeri megbízásokról, például az üzleti év lezárásához kapcsolódó könyvelési teendőkre korlátozva az eddigi folyamatos munkát. További kiutat jelent a könyvelők számára, hogy a könyvelési szolgáltatás már eddig is sokhelyütt kiegészült adótanácsadással, s most ez utóbbi valódi új üzletágként indulhat el. Kezdetét veheti az a Nyugat-Európában már bevett gyakorlat is, mely szerint az év végi személyi jövedelemadó-bevallás elkészítését az adózók profikra bízzák.
