A közel-keleti tévénézők szappanoperák iránti lelkesedése méltán versenybe szállhat a dél-amerikaiakéval, hiszen az arab televíziós csatornák tízmillió dollárokat költenek évente sorozatok gyártására. Mostanság egy török rendezésű szappanoperáért ürülnek ki az utcák az estig órákban – a vallási vezetők legnagyobb tiltakozása ellenére. A széria főszereplője egy modern, független nő, Núr, akit szőke hajú, kék szemű és atlétatestű párja, a romantikus Mohannad nap mint nap szerelmével és odaadásával kényeztet. Míg Núr irigylésre méltó feleségmodellé, addig Mohannad az arab férfi standardjává vált a muzulmán nők szemében.
Gyengéd férjre vágynak
A Núr (törökül: Gümüş) című szappanopera annyira lázba hozta a muszlim nőket Jordániától Szírián át egészen Szaúd-Arábiáig, hogy több házasság is váláshoz vezetett, mivel a férfi főszereplő fényképe a hálószobákba és a mobiltelefonok képernyőjére is beférkőzött, Bahreinben pedig több nő is arra kérte a férjét, hogy plasztikáztassa át az arcát a főhősre hasonlóvá. Sőt, a szaúdi szülők körében jelenleg a Núr és a Mohannad számít a legnépszerűbb gyereknévnek.
A török sorozat elsősorban a szaúd-arábiai nők szemét nyitotta fel, mondván, egy szabadabb iszlám társadalomban, mint például Törökországban, függetlenebben is élhet egy nő. A férj egyenlő félként is kezelheti a párját, a házasság pedig igenis összefér a romantikával. A divattervezéssel foglalkozó főhősnő pozitív mintát nyújt valamennyi életkorú nő számára: független, ambiciózus, és képes a saját lábán is megélni, ha elhagyná a férjét. A főszereplők idilli, romantikus házasélete (például a férj mindennap ágyba viszi a reggelit a feleségének, virágot vesz neki, együtt nézik a naplementét) pedig pontosan az, amiről muszlim lányok és asszonyok milliói álmodnak.
Núr és Mohannad, a népszerű sorozat főszereplői
A muzulmán vallási vezetők azonban a szappanopera sugárzásának a beszüntetése mellett kardoskodnak, arra hivatkozva, hogy a széria egyes elemei (mint például a házasságon kívüli szex, alkoholfogyasztás, abortusz, kendőviselés és a naponta ötszöri ima hiánya) rossz fényt vetnek a muszlim társadalmakra és az iszlámra.
Nem imponál a többnejűség
Nem ez az első szappanopera, amely kivágta a biztosítékot az arab világban. 2001-ben a Hag Metvalli család című sorozat borzolta fel a női nézők, és elsősorban a nőszövetségek kedélyeit Egyiptomban, míg 2000-ben a Virágszirmok című széria botránkoztatta meg a koptokat.
A Hag Metvalli család című egyiptomi szappanopera egy muszlim férfi és négy felesége mindennapjait mutatta be. Az iszlám ugyan megengedi a többnejűséget, amennyiben a férj egyenlően bánik valamennyi feleségével (anyagilag és érzelmileg), Egyiptomban azonban a férfiak kevesebb, mint három százaléka él egynél több asszonnyal. A szappanopera idilli képet fest a poligámiáról – a sorozatban a családfő feleségei egy fedél alatt élnek teljes egyetértésben és barátságban –, miközben minden muzulmán feleség attól retteg, hogy a férj egy új asszonyt hoz a házhoz. A 2000-ben vetített Virágszirmok című sorozat az Egyiptomban élő koptok körében kavart vihart, ugyanis a szappanopera középpontjában egy kopt nő és egy muzulmán férfi házassága áll. Egy kopt ügyvéd még pert is indított a szappanoperát sugárzó tévécsatorna ellen azzal érvelve, hogy a sorozat alapgondolata – miszerint a kopt egyház elfogadja ezt a fajta házasságot – sérti a koptokat.
