|
Áder János köztársasági elnök aláírta a paksi atomerőmű bővítéséről szóló törvényt, majd közölte: a törvény alkotmányos szempontból nem kifogásolható, visszaküldésének egyetlen feltétele sem adott, így hétfőn elrendelte a kihirdetését. A bővítést ellenző pártok népszavazási kérelmét elutasította Áder, döntését azzal indokolta, hogy az alaptörvény alapján nem lehet népszavazást tartani nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről. Végre számokat is látunk az orosz hitelről és annak kamatjairól, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter hozta nyilvánosságra az eddig csak becsült számokat. Oroszország tízmilliárd eurós hitelkeretet biztosít, a szerződést néhány napon belül aláírják. A kölcsön az első tizenegy évben 3,95 százalékos, a második szakaszban 4,5, a harmadik, befejező időszakban pedig 4,9 százalékos kamatozású lesz. |
|
A Mavir napokban kiadott elemzése szerint szükséges a beruházás. A Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító Zrt. a magyarországi erőműpark jelenlegi több mint 9000 megawattos összkapacitása 2018-ra 30 százalékkal, 2030-ig több mint 40 százalékkal csökken a szükséges selejtezések miatt.
Kövekezésképp rövid távon 3000 megawatt, hosszú távon 6300 megawatt új kapacitás építése válik szükségessé. Az elemzők azzal számolnak, hogy a hazai nettó villamosenergia-igény átlagosan 1,5 százalékkal nő évente, a csúcsterhelés évi 70 megawattal lesz magasabb.
 |
A tanulmány azt is megállapítja, hogy a magyar villamosenergia-rendszer termelői oldalán továbbra is meghatározó a Paksi Atomerőmű, amely 2012-ben a hazai termelés 45,9 százalékát adta. A Mátrai Erőmű 17,8 százalékkal, a Dunamenti Erőmű 6 százalékkal, a Csepeli Erőmű 4,7 százalékkal járult hozzá a hazai termeléshez. Az ellátás biztosításának szempontjából rendkívül fontos a paksi bővítés, hiszen 2012-ben is közel 20 százalékát importáltuk a villamosenergia-fogyasztásunknak, ráadásul az importkínálatot befolyásolják a térségben folyó erőművi beruházások. |
A Mohi Erőmű (Szlovákia) két új blokkja 2015-ben kezdi meg kereskedelmi üzemét, a cseh és szlovén blokkok 2023 körül kezdhetik meg működésüket. Romániában és Lengyenországban háttérbe szorult az atomenergia, Ausztria és Németország inkább szivattyús-tározós erőművek létesítésében gondolkodik, Németországban az atomerőművek fokozatosan leállnak 2022-ig.
ma.hu
Afrikába is elért a napelem-mizéria, sorra érkeznek a hírek a fejlődő országokból, miszerint egyre több helyszínen, és egyre nagyobb mértékben oldják meg a villamosenergia termelést a nap energiájának kihasználásával. Legutóbb a kenyai kormány jelentette be szándékát, miszerint 2016-ban már a villamos energia felét a nap “áldásos” tevékenységéből nyernék, melyhez a tervek már el is készültek.
A beruházás 1,2 milliárd dollár nagyságú, az erőművektől azt várják, hogy költségkímélőbb és fenntarthatóbb lesz az ország villamosenergiájának előállítása. A civil szféra és az állam működik együtt oly módon, hogy a projekt felét a kormány finanszírozza, a fennmaradó részt pedig magánvállalkozók büdzséje biztosítja. A tervezők munkáját hamarosan a kivitelezőké követi, a munkálatok ütemezése szerint, még 2014 vége előtt megkezdődnek az építkezések.
alternativenergia.hu
Norvégia eljutott oda, hogy újautó-piacán már több elektromos autót adnak el, mint benzinest. Ezzel az észak-európai ország átvette az első helyet a világranglistán a lakosság arányához mért elektromos-autótulajdonosok számát tekintve.Mint a theecologist.com portál írja, a havi elektromos járműeladások volumene meghaladja az 1200-at, zömmel a Nissan Leaf és a Tesla S modellek népszerűségének köszönhetően.
Egy Leaf és egy Tesla egymás melett – Norvégia
A portál szerint a Nissan Leaf modellje a norvégok kedvence, és már nem csak elsősorban fővárosiak a tulajdonosai, hanem az ország szinte minden értékesítési pontján jól fogy. Norvégia bőkezű támogatása az ilyen autók vásárlásához: jelenleg még közel 2 millió forintnak megfelelő kedvezményeket kapnak a vevők. Az elektromos kocsik részre ingyenes a parkolás, kedvezményesek a biztosítási tarifák, ingyenes a kocsi telepeinek feltöltése.
tisztajovo.hu
Egy 50 kW-os kisüzemi szélerőmű fejlesztési projektjét indítja el a kaposvári székhelyű Lakics Gépgyártó Kft. a Pécsi Tudományegyetemmel karöltve. A cég jelenleg is több kisüzemi szélerőmű fejlesztését végzi, ezek közül a kisebb teljesítményűek piaci bevezetését pár hónapon belül elindítják.
Az egyetemmel közösen elindított, várhatóan több százmillió forintos fejlesztési projektnek köszönhetően egy-két éven belül állnának elő az új, 50 kW-os termékkel. Ez utóbbi egy-egy mezőgazdasági vállalat, termelőüzem Mint mondta, a társaságot beszállítócégből egy erőteljes kutató-fejlesztő tevékenységet végző, saját fejlesztésű termékeket előállító és értékesítő vállalkozássá transzformálják, ehhez hívják segítségül az egyetemet. A PTE a régió meghatározó szereplőjeként tovább kívánja erősíteni a vállalatokkal való kapcsolatrendszerét, együttműködéseinek amúgy is széles palettáját, hogy minél magasabb arányban részesüljön az uniótól K+F területen érkező támogatásokból.
MTI hír
Tetszett a cikk? Olvassa el ezeket is:
Elfogadta a parlament a Paksi bővítést, mindenki más napelem-lázban ég – Zöldszüret
