Bizonyítékot találtak magyar kutatók arra, hogy a galaxisok közepében található szupernagy tömegű fekete lyukak egy része a keletkezésük után kilökődött a helyéről. A szakértők már tíz éve sejtik, hogy ez a jelenség létezik, most azonban megfigyelésekkel is sikerült igazolniuk.
Minden nagy galaxis közepén található egy szupernagy tömegű fekete lyuk, amelynek tömege a Nap tömegének milliószorosa, de akár milliárdszorosa is lehet. Amikor két galaxis összeolvad, központi fekete lyukaik is egyesülnek, egy még nagyobb fekete lyukat létrehozva. Ez a folyamat rendkívül erős gravitációs hullámokat képez.
Az egy évtizede megfogalmazott feltevés szerint, ha ezek a hullámok nem egyformán sugárzódnak ki minden irányba, kimozdíthatják a fekete lyukat a galaxis közepéből. A meglökött fekete lyuk azonban nem tűnik el: ha a lökés nem elég erős ahhoz, hogy a fekete lyuk elhagyja a galaxist, akkor visszazuhan a galaxis közepe felé, majd hosszú ideig egy inga fémgolyójához hasonlóan leng ide-oda.
Az ELTE kutatói százezer kvazár, vagyis rendkívül fényes, aktív szupernagy tömegű fekete lyuk adatainak vizsgálatával bizonyították, hogy ez a jelenség nemcsak elméletben, hanem a gyakorlatban is létezik. A kvazárok fényéből meg tudták állapítani, hogy a vizsgált szupernagy tömegű fekete lyukak milyen gyorsan mozognak saját galaxisukhoz képest, illetve, hogy mekkora mennyiségű por veszi körül őket – olvasható az egyetem közleményében.
Az elmélet szerint a gyorsabban mozgó fekete lyukakat tartalmazó kvazárokat átlagosan több por is takarja, amit a mostani vizsgálat igazolt is. Az eredmények alapján ugyanis a leggyorsabban mozgó fekete lyukakat tartalmazó kvazárok között háromszor akkora arányban találni erősen porba burkolt objektumokat, mint a leglassabbak között.
Ha az értelmezést további kutatások is megerősítik, a módszerrel azt is vizsgálni lehet majd, hogy milyen gyakran olvadnak össze a szupermasszív fekete lyukak, milyen sebességgel lökődnek ki és milyen környezet veszi őket körül. A Bécsy Bence vezette kutatás eredményeit bemutató tanulmány a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society folyóiratban jelent meg.
További csillagászati és űrkutatási híreink alább olvashatók:
- Először sikerült kimutatni egy ritka molekulát az űrben
- Űrbéli szellemrészecskék felfedezéséért járt az idei fizikai Nobel-díj
- Bolygóütközések nyomait figyelték meg magyar kutatók a James Webb űrtávcsővel
- Eddig teljesen ismeretlen típusú objektumokat talált a NASA űrtávcsöve
- Hatalmas becsapódást észleltek a Holdon
