Francis Halzen kapja a 2026-os fizikai Nobel-díjat – jelentette be Ellen Moons, Svéd Királyi Tudományos Akadémia főtitkára. A kutató az indoklás szerint „az IceCube Neutrínó Obszervatórium létrehozásához való meghatározó hozzájárulásával, és a csillagászati eredetű, nagy energiájú neutrínók felfedezésével” érdemelte ki az elismerést.
A „szellemrészecskék” megfigyeléséért járt a fizikai Nobel-díj
A belga fizikus felismerte, hogy a Déli-sark jege felhasználható a neutrínók nyomon követésére. Ezek az elektromos töltéssel nem rendelkező részecskék az univerzumban mindenhol jelen vannak, megfigyelésük mégis rendkívül nehéz, mivel alig lépnek kölcsönhatásba más anyaggal. Emiatt „szellemrészecskék” néven is szokták emlegetni őket. Halzen azonban kigondolt egy eljárást, amellyel tiszta gleccserjégbe helyezett érzékelők segítségével észlelni lehet, amikor egy neutrínó összeütközik egy atommaggal, és fényfelvillanást hoz létre.
BREAKING NEWS
The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2026 #NobelPrize in Physics to Francis Halzen “for decisive contributions to the IceCube Neutrino Observatory and the discovery of high-energy neutrinos of astrophysical origin.” https://t.co/UcPBWk0RiK— The Nobel Prize (@NobelPrize) October 6, 2026
Eredményeire alapozva 2011-ben megépült az IceCube Neutrínó Obszervatórium, amely nagyjából 1 köbkilométernyi jégtömeget figyel meg. Ezzel az eszközzel a kutatók nem sokkal később kimutatták az első nagy energiájú neutrínókat, néhány év múlva pedig olyan neutrínókat fedeztek fel, amelyek a Naprendszeren kívülről származnak.
A nagy energiájú neutrínók ugyanabban a környezetben keletkeznek, mint más részecskék, azonban irányváltoztatás és energiaveszteség nélkül érnek el a Földre. Ennek köszönhetően olyan információkkal szolgálhatnak az univerzumról, például távoli szupernóvákról és fekete lyukakról, amelyekhez más módon nem lehet hozzájutni.
A fizikai Nobel-díjjal együtt Francis Halzen 12 millió svéd korona (391 millió forint) pénzjutalomban részesül.
Idén adták át a 120. fizikai Nobel-díjat
A fizikai Nobel-díjat 1901 óta 120 alkalommal adták át, és 230 személyt ismertek el vele. Köztük volt Lénárd Fülöp, Gábor Dénes, Wigner Jenő és Krausz Ferenc is.
Az úgynevezett Nobel-hét, amely során a Svéd Királyi Tudományos Akadémia kihirdeti az idei Nobel-díjak győzteseit, idén október 5-én hétfőn, az orvosi Nobel-díj nyerteseinek bejelentésével kezdődött, majd a fizikai kategória kitüntetettjeinek ismertetésével folytatódott. Ez az időszak minden évben október első teljes hetére esik, a további díjazottakat az alábbiak szerint hozzák nyilvánosságra:
- szerdán (október 7.), legkorábban 11:45-kor a kémiai,
- csütörtökön (október 8.), legkorábban 13:00-kor az irodalmi,
- pénteken (október 9.), legkorábban 11:00-kor a béke-,
- a következő hétfőn (október 12.), legkorábban 11:45-kor pedig a közgazdasági díj kiérdemlőit jelentik be.
A Nobel-díjak átadása viszont csak két hónap múlva, december 10-én – Alfred Nobel halálának évfordulóján – történik majd.
Arról, hogy a fogadóirodák és adatelemzők kiket tartanak az idei díjak legesélyesebbjeinek, ebben a cikkünkben írtunk, az összes eddigi magyar Nobel-díjast pedig ide kattintva elérhető cikkünkben mutattuk be.
