Kockázatos, elavult és nem éppen hatékony módszer a rovarölő szerek permetezésével végzett kémiai szúnyoggyérítés – hívja fel rá a figyelmet Kemenesi Gábor virológus a Facebookon.
Hatalmas csapda volt a szúnyoggyérítés központosítása
– kezdi bejegyzését a kutató, aki szerint a kémiai gyérítés jól ismert hátulütői ellenére még most is számos településen alkalmazzák ezt a módszert.
Súlyosan környezetkárosító a kémiai szúnyoggyérítés
Kemenesi úgy látja, hogy a kémiai szúnyoggyérítés fél évszázada még talán elfogadható eljárás volt, mára azonban rendkívül elavult módon végzik a hazai hatóságok és a monopol helyzetbe hozott vállalkozói kör. Az elmúlt 13 évben súlyos túlhasználat volt megfigyelhető, pedig az ilyenkor kipermetezett szerek rendkívül károsak a környezetre.
Tömegesen pusztítják el ugyanis a hasznos, sőt védett rovarokat, miközben sok szúnyognak meg sem kottyannak, hiszen jelentős rezisztencia alakult ki bennük. Egy korábbi kutatás szerint minden permetezés során elhullott szúnyogra nagyjából száz másik elpusztult rovar jut. Ráadásul a vizeket és vízi élőlényeket is súlyosan károsítják a rovarölők, amit sokszor egyáltalán nem vesznek figyelembe.
A virológus kiemeli:, Magyarországon különösen nagy probléma, hogy a kémiai gyérítések a független szakértők bevonása nélkül zajlanak.
Éppen újabb 27 ezer hektár kémiai kezelésére készül a katasztrófavédelem, anélkül, hogy bármilyen hozzáférhető alátámasztó adatot validálhatna független szakértő, látnánk, hogy miként mérték a szúnyogok számát és hol milyen eredmény született. Az elvégzett munka ellenőrzéséről nem is beszélve
– fogalmaz.
Politikai érdekek húzódnak a háttérben
Kemenesi Gábor szerint ennek a rossz gyakorlatnak a fenntartásában egyetlen vállalkozói kör érdekelt, amely az előző kormányok alatt teljesen leuralta ezt a tevékenységet. Ezek a szereplők számos GVH-vizsgálatban és kartellbotrányban érintettek, ennek ellenére zavartalanul folytathatják tovább működésüket.
Abszolút gyanús az egész, és emellett sajnos rendkívül káros is, mindez több tízmilliárdnyi adóforintból
– írta bejegyzésében.
A rendszer ugyanis súlyos közpénzekből működik, ennek ellenére az átláthatóság, a gyérítéseket indokló adatok és módszerek hozzáférhetősége nem biztosított. A víruskutató úgy véli, hogy ebből a több tízmilliárd forintból modern és hatékony gyérítési rendszert is fel lehetett volna építeni, ehelyett viszont ezt a drága és elavult gyakorlatot tanulta meg a lakosság. Ez jelentős probléma, hiszen az emberek így ahhoz szoktak hozzá, hogy a permetezés az egyetlen létező módszer a szúnyogok ellen, pedig ez koránt sincs így.
A szakértők ma már a vegyszerek alkalmazása helyett az úgynevezett biológiai szúnyoggyérítés mellett érvelnek. Ennek a módszernek az a lényege, hogy olyan szelektív biológiai ágenseket juttatnak a szúnyogok szaporodóhelyeire, amelyek kizárólag a szúnyoglárvákat pusztítják el. A legtöbb nyugat-európai országban, de még Szerbiában is ez az elsődleges gyérítési módszer.
