Az Irán szó az óiráni aryānām kifejezésből ered, jelentése „az árjáké”, vagyis „az iráni népek földje”. Az árja itt a legkevésbé sem modern ideológiai értelmében szerepel, hanem nyelvi és kulturális megjelölés – az indoeurópai eredetű iráni törzsek a Krisztus előtti első évezred elején érkeztek a mai iráni fennsík térségébe. A fokozatosan kialakított birodalom hivatalos megnevezése a szaszanida dinasztia idején (Kr. u. 224-651) Ērānšahr lett, „az irániak országa” – írja a Múlt-kor.hu.
Az arab források gyakran az óperzsa Pārsa szóból származó Fārs nevet használták, amely egy déli tartomány neve volt, ahol a perzsa törzsek letelepedtek. A görögök ezt a területet Persís néven ismerték, a latin világ pedig Persia alakban vette át, majd
Bár a név valójában csak egy régiót jelölt, a nyugati hagyomány mégis ezzel azonosította az Akhaimenida Birodalom teljes területét, így rögzült a Perzsia elnevezés Európában. A 20. század elején aztán a modernizáló iráni állam új nemzeti identitást keresett, 1935-ben Reza Pahlavi sah hivatalosan kérte a külföldi kormányokat, hogy a Perzsia helyett az Irán elnevezést használják. A második világháború előestéjén a nemzetközi diplomácia már az Irán nevet használta. A történeti hagyomány azonban továbbra is megőrizte a Perzsia elnevezést, különösen az ókori és középkori korszakok megnevezésében.
Az irániak sokan az arab népek közé sorolják, holott ez nem így van. Ők az indoeurópai eredetű iráni népek leszármazottai, nyelvük, a fárszi az indoeurópai nyelvcsaládhoz tartozik. Ezzel szemben az arabok ezzel szemben sémi népek, nyelvük a sémi nyelvcsaládba sorolandó arab. Emellett a két nép történeti hagyománya is különbözik.
Izgalmas történelmi témáink a közelmúltból:
- Mátyás király nem kereste a balhét, mindig csak visszaütött
- Egészséges, fiatal férfiakat is halomra ölt ez a betegség
- Mátyás király nem kereste a balhét, mindig csak visszaütött
- Csődbe vitte Egyiptomot Kleopátra apja
- Öccse mérgezhette meg fiatal Árpád-házi királyunkat
- Ezért nem volt régen válogatós, finnyás gyerek
