Az olimpia hagyománya közismerten az ókori Görögországból származik, a játékokat Kr. e. 776 és Kr. u. 393 között rendezték négyévente Olümpiában. Az egész görög világból – sőt olykor azon túlról is – vonzották a résztvevőket és a nézőket, ám a versenyszámokban csak férfiak indulhattak. A Kr. u. 2. században élt görög író, Pauszaniasz feljegyezte, hogy törvény tiltotta nők részvételét – írja a Múlt-kor.hu.
Személyesen ugyan nem vehettek részt a versenyszámokban, a díjazásból mégis részesülhettek. A szekérversenyeken ugyanis a győztesnek járó koszorút a ló- és szekértulajdonosnak ítélték oda, nem feltétlenül a hajtónak. Így vált az első ismert női olimpiai bajnokká Kyniska, egy spártai király testvére.
Mindemellett a nőket korántsem szorították ki teljesen a sportból, sőt. Léteztek kifejezetten számukra rendezett események is, mint például a szintén Olümpiában, négyévente rendezett Héraia. Spártában a fiatal lányoknak kötelező volt a testmozgás, illetve a házas nők is használták a tornacsarnokokat és birkózóiskolákat.
Vándorló ördögűző lehetett Jézus;
Ilyen bűnökért járt halál négyezer éve;
„Sosem láttunk ehhez hasonlót” – rejtélyes rítus nyomaira bukkantak a régészek
