Tudomány

Ezért ítélték életfogytiglanra Mindszenty bíborost

Mindszenty József bíboros koncepciós pere.
Bass Tibor / Fortepan
Mindszenty József bíboros, hercegprímás és védője, dr. Kiczkó Kálmán a tárgyaláson.
Mindszenty József bíboros koncepciós pere.
Bass Tibor / Fortepan
Mindszenty József bíboros, hercegprímás és védője, dr. Kiczkó Kálmán a tárgyaláson.
Még valutával való üzérkedés is szerepelt a listán.

Mindszenty József a második világháború idején, még veszprémi püspökként békepárti álláspontot képviselt, és határozottan elutasította a zsidókkal szembeni embertelen bánásmódot, majd fellépett a nyilasuralom ellen. Ezért hazaárulás vádjával őrizetbe vették, Sopronkőhidán, majd Sopronban raboskodott, a háború után pedig XII. Pius pápa 1945 szeptemberében esztergomi érsekké és hercegprímássá, 1946. február 21-én bíborossá nevezte ki – írja a Rubicon.hu.

Az egyház élén betöltött szerepe és közéleti tekintélye miatt Mindszenty rövid időn belül a kommunisták egyik fő ellenfelévé vált, így hatalomra jutása után a párt egyik első dolga volt leszámolni a bíborossal. 1948. december 26-án a köztársaság megdöntésére irányuló bűncselekmény, valutaüzérkedés gyanújával letartóztatták. Koncepciós pere 1949. február 3-án kezdődött, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottsága előre rögzítette az ítélethirdetés időpontját, a tárgyalást vezető Olti Vilmos pedig mindvégig nyíltan irányított, sugalmazó kérdésekkel terelte Mindszenty vallomását az előre kijelölt irányba. A vádak a korszak koncepciós pereinek sablonjait követték,

többek között hazaárulás, köztársaságellenes szervezkedés, kémkedés, valutaüzérkedés szerepelt a listán.

Az ítéletet február 8-án hirdették ki, Mindszentyt hét vádpontban mondták ki bűnösnek, életfogytiglani fegyházra, teljes vagyonelkobzásra és politikai jogainak elvesztésére ítélték. 1949 szeptemberében megkezdett büntetésének leghosszabb szakaszát a Conti utcai (ma Tolnai Lajos utca) ÁVH-börtönben töltötte. Betegsége és a hatalmas külpolitikai nyomás hatására Mindszenty később házi őrizetbe került, végül az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörése után október 30-án szabadult.

A magyar kommunista diktátor, Rákosi Mátyás életét korábban 11 részes cikksorozatban mutattuk be a 24.hu-n:

Ajánlott videó

Olvasói sztorik