Az Afrikán kívüli mai emberi népesség Neander-völgyi géneket is hordoz, vagyis az egykori keveredés genetikai nyomai egyértelműek, a tudósok már csak azt nem tudják, pontosan hol is történt ez a folyamat. Korábban azt gondolták, a hibridizáció fő helyszíne a közel-keleti régió lehetett, hiszen feltételezhetően itt találkozott először a két faj. Egy új, egyelőre lektorálás előtt álló tanulmány most – 1200 eurázsiai helyszínről származó 4147 genetikai minta vizsgálata alapján – arra jutott: a terület ennél lényegesen kiterjedtebb lehetett – írja az IFL Science.
Eszerint a hibridizációs zóna északra egészen a Balti-tengerig ért, keletre és nyugatra pedig a Földközi-tenger keleti partvidékétől 4000-4000 kilométerre nyúlt Európába és Ázsiába. Ez gyakorlatilag a Neander-völgyiek teljes elterjedési területét lefedi, kivéve az Altaj-hegységet és az Ibériai-félszigetet. Magyarán a modern emberek és a Neander-völgyiek hatalmas területen és széles időintervallumban párosodtak egymással. A cikk azonban kiemeli:
A konkrét párzási események valószínűleg ritkák voltak, ez magyarázza, hogy a modern eurázsiai emberek csupán két százalékban hordoznak Neander-völgyi géneket. Ritka, de feltehetően nagyon hosszú idejű volt a két faj közti kapcsolat, a kutatások 50 ezer évvel ezelőttre teszik a légyottok kezdetét, és meglátásuk szerint ezek akár hét évezreden át folytatódhattak.
A 24.hu-n Honnan jöttünk? címmel jelent meg sorozat az emberiség őstörténetéről:
- Tévedés, hogy az ember fejlettebb a csimpánznál
- Nem az ember volt az első, aki két lábon járt és kőeszközt készített
- Ők voltak az első emberek a Földön
- Így lett az ember az állatok királya
- Mi történt az emberrel, aki előttünk járt a Földön?
- Máig megoldatlan a csillagember rejtélye
- Így haltak ki az emberi faj legközelebbi rokonai
- Hobbitok és sárkányemberek élhettek egykor Ázsiában
