Tudomány

Népirtásba fordult a cigányozás a 20. században

Jarek Praszkiewicz / PAP / EPA / MTI
A roma holokauszt áldozatainak emlékére hagyott koszorúk az egykori auschwitz-birkenaui náci koncentrációs tábor területén.
Jarek Praszkiewicz / PAP / EPA / MTI
A roma holokauszt áldozatainak emlékére hagyott koszorúk az egykori auschwitz-birkenaui náci koncentrációs tábor területén.
A magyar politika hol etnikai, hol szociális oldalról közelített a cigányok felé, miközben szinte a kezdetektől problémaként tekintett rájuk. Az anticiganizmus, a romaellenesség kezdetét nem tudjuk meghatározni, a hatalom mindig is nevelni, kontrollálni, korlátozni igyekezett a romákat, a róluk szóló politikai beszéd ma is paternalista és kriminalizáló, épp a lényeget fedi el. Majtényi György történészt kérdeztük a politikai cigányozás kezdetéről és változásairól.

A magyar politikai beszédben történelmi gyökerei vannak a romák megbélyegzésének, a kérdéskör félreértelmezésének és politikai célokra való felhasználásának. Iskolapéldáját nyújtották ennek Lázár János nagy felháborodást kiváltott szavai, miszerint a cigányság belső tartalékot képez, hogy – a miniszter értelmezésében a migránsok helyett – „másnak a szaros mosdóját takarítsák”. Lázár bocsánatkérése ellenére az ügy nem tűnt el a közbeszédből, és akár a Fidesz támogatottságára is hatással lehet.

Az anticiganizmus sztereotípiákra építő kirekesztés, amely szociális, biztonsági problémaként jeleníti meg a romákat a politikai szólamokban, néha atyáskodó, néha kriminalizáló éllel. A politikai térben tapasztalható „cigányozás” eredetéről, máig jelen lévő megnyilvánulásairól, illetve az antiszemitizmushoz mért különbségeiről kérdeztük Dr. Majtényi György történészt, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem történészprofesszorát, a Magyar Nemzeti Levéltár főlevéltárosát, a Digitális Roma Levéltár felelős szerkesztőjét.

A cikk tartalmából

Cikkünk folytatásából kiderül, hogy:

  • a cigányellenesség évszázadok óta érzékelhetően van jelen;
  • az anticiganizmus más és más formában jelent meg a különböző történelmi korokban;
  • a „romakérdés” ma is sokszor szociális problémaként jelenik meg, ami elfed és láthatatlanná tesz;
  • mire használják a politikusok a cigányellenességet;
  • milyen lényegi különbségek vannak antiszemitizmus és anticiganizmus között;
  • a mai politikai diskurzus sem a romákról szól, hanem elsősorban a politikai elitet és annak szándékait jellemzi.
A teljes cikket előfizetőink olvashatják el.
Már csatlakoztál hozzánk? Akkor a folytatáshoz!

Már előfizető vagyok,

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik