Páratlan dinoszauruszkoponyára bukkantak Magyarországon, az iharkúti dinoszaurusz-lelőhelyen. A kutatók erről szóló tanulmánya szerint a frissen azonosított őshüllő az Ajkaceratops kozmai fajba tartozik, és mintegy 85 millió évvel ezelőtt, a késő kréta időszakban élhetett, amikor Európa nem összefüggő szárazföld volt, hanem a Tethys-tenger szélén elhelyezkedő szigetek mozaikja.
Átírja az Ajkaceratops az eurázsiai dinoszauruszok evolúciós történetét
Az Ajkaceratops most felfedezett maradványai egész Európában kiemelt jelentőségűnek számít, ugyanis alapjaiban változtatja meg az eurázsiai dinoszauruszok evolúciójáról alkotott eddigi elképzeléseket. Amint az ELTE közleményéből kiderül, az Ajkaceratops növényevő dinoszaurusz volt, és egyértelműen a Ceratopsiák csoportjába tartozott.
Az Ajkaceratopsot először 2010-ben írták le Iharkútról, ám besorolása már akkor is heves szakmai vitákat váltott ki. Egyes kutatók galléros dinoszaurusznak tartották, míg mások inkább az Iguanodon rokonsági körébe sorolták, ceratopsiákra emlékeztető anatómiai jegyekkel. A most előkerült, jóval teljesebb koponyalelet, valamint az erről készült, nagyfelbontású CT-felvételek és a részletes evolúciós elemzések azonban egyértelművé tették, valóban Ceratopsia dinoszaurusz volt.
Az elemzések azt is kimutatták, hogy több más, korábban rhabdodontidának vélt európai növényevő dinoszauruszt szintén tévesen soroltak be, és valójában ezek is a Ceratopsiák közé tartoznak. Többek között a Mochlodon nevű dinoszaurusz is, ami az új eredmények szerint valójában az Ajkaceratops kozmai fajba tartozik.
Évtizedes rejtélyt oldott meg a magyar dinoszaurusz
A kutatók Ajkaceratopsszal kapcsolatos eredménye megoldotta az európai növényevő dinoszauruszok egyik legfontosabb, évtizedek óta vitatott evolúciós rejtélyét. Az európai Ceratopsiák létezésének megerősítésével régóta fennálló hiányosságot pótoltak a galléros dinoszauruszok északi féltekén belüli vándorlásának és elterjedésének történetében.
A szakértők úgy vélik, a felfedezés arra is rámutat, milyen kulcsszerepet játszanak a természettudományi múzeumok gyűjteményei. Az új technológiák – például a CT-vizsgálatok és a digitális rekonstrukciók – lehetővé teszik, hogy a korábban már ismert, ám hiányos vagy félreértelmezett leleteket újraértékeljék.
Az iharkúti dinoszaurusz lelőhelyet mintegy 25 éve fedezte fel Ősi Attila paleontológus, aki csapatával azóta számos leletet talált a helyszínen. Az iharkúti lelőhely történeteiről, és az ottani felfedezésekről lapunk több cikkben is foglalkozott, amelyek alább elérhetők:
