Két ritka kelta aranypénzre bukkantak egy svájci mocsárban. Az érméket mintegy 2300 éve verték, ezzel a legidősebb kelta pénzek lehetnek, amelyeket az országban valaha találtak – írja a Live Science.



A kelta érmékről általánosságban elmondható, hogy az ókori görög pénzeket utánozták. A most megtaláltak például a Nagy Sándor apja, II. Philipposz makedón király idején használt érméket imitálják. Mindkettőn Apollón isten látható az egyik oldalon, a másikon pedig egy szekér két lóval.
Az ilyen pénzek a kelták társadalmában túl értékesnek számítottak ahhoz, hogy egyszerű fizetőeszközként használják őket, feltehetőleg főleg diplomáciai és politikai ajándéknak szánták. Emellett rendszeres mutathatták be azokat áldozatként is isteneknek, a szakértők szerint a most megtalált két érme is erre a sorsa juthatott, így kerülhettek a mocsárba.
A kelták egy ókori indoeurópai népcsoport tagjai voltak, akik egykor Közép- és Nyugat-Európa számos területén éltek, többek között a mai Egyesült Királyság, Írország, Franciaország, Spanyolország, Németország, Ausztria és Magyarország részein is. Az elmúlt években Európa-szerte számos érdekes leletet tártak fel, amelyek a kelták múltjáról árulkodnak, ezekről lapunk az alábbi cikkekben számolt be:
