Tudomány

Megmentsük a sérült rókát, vagy hagyjuk a sorsára?

Kovács Attila / MTI
Kovács Attila / MTI
A tízmillió állatvédelmi szakértő országában az állatmentés gyakran több kínt okoz az állatnak, mint hasznot – főleg, ha vadról van szó. A téma mostanában a vörös róka kapcsán jelenik meg gyakran a közbeszédben, amelyről egy konferencián kiderült: tökéletes ragadozó és „félig macska”. Szó volt Jóskapistáról, háromlábú székről, erkölcsről, felelősségről meg a fejekben uralkodó totális káoszról is.

Az „erdő szabad népének” képviselője, rettenthetetlen harcosa már nemcsak a faluszéli tyúkólak körül ólálkodik, hanem a városokban is megjelent. A rókák egyre bátrabbak, szemtelenebbek, és mind többen vannak, mivel remek búvóhelyekre, állandó víz- és kifogyhatatlan élelemforrásokra leltek az ember közvetlen közelében – a folyamatról itt írtunk részletesen. Egyesek rémülettel, mások tárt karokkal fogadják, etetik, simogatják, szelídítik a vágott szemű ravaszdit – hiszen annyira cuki, tényleg eljött Vuk. A „rókavédelem” jelentős tömegek mindennapi programjává vált, ezrek és ezrek olvadoznak, háborognak vagy osztják egymást állatvédelemre hivatkozva.

A cikk tartalmából

Cikkünkből többek között kiderül még, hogy

  • az állatvédelem háromlábú szék;
  • aki állatot bánt, könnyebben fordulhat ember ellen is;
  • teljes sötétség, hogy ivartalanítás helyett fizikailag „segítsünk” a kanos kutyán;
  • egy mentett vadállat két perc alatt lebonthatja az ember karját;
  • a róka a ragadozók svájci bicskája;
  • ki az a Jóskapista, és miért „félig macska” a vörös róka;
  • mikor szükséges a vadászat természetvédelmi célból.
A teljes cikket előfizetőink olvashatják el.
Már csatlakoztál hozzánk? Akkor a folytatáshoz!

Már előfizető vagyok,

Ajánlott videó

Olvasói sztorik