Egy friss tanulmány szerint különböző célokból áldoztak fel férfiakat és nőket egy ősi kínai közösségben – írta az Independent. A mintegy 4000 évvel ezelőtti település erősen nemi alapon szerveződhetett.
A Kínai Tudományos Akadémia kutatói arra jutottak, hogy a kőkorszaki település elit temetkezésein gyakran női kísérőket is feláldoztak. Eddig úgy vélték, a jelenség csak több ezer évvel később, az i. e. 770–221 közötti korai vaskori időszakban vált jellemzővé a kínai társadalmakban.
A Senhszi tartományában található Simao régészeti lelőhelyen egy késői kőkorszaki település fekszik, ahol egy hierarchikus közösség élhetett. A kőfallal körülvett helyszín elkülönített zónákból állt, és állami szintű szervezettség jellemezte: kézműipari területeket és nagyméretű erődítményeket is építettek.
A tudósok 169 emberi maradvány DNS-adatát, valamint további hét Senhsziben található és a szomszédos régióból származó csontot elemeztek.
A rituálisan meggyilkolt férfiak a keleti kapuhoz, míg a nők elsősorban az elit temetőkhöz kapcsolódtak.
A régészek azt feltételezik, hogy az ősi társadalom kétféle emberáldozatot hajtott végre:
- az egyik a férfiak tömeges temetkezését foglalta magában, ez valószínűleg nyilvános rituális célokat szolgált;
- a másik pedig a magas státuszú temetkezéseket kísérte, amikor az elhunytakkal együtt női áldozatokat temettek el.
Emellett szoros genetikai kapcsolatot találtak a simaoi népesség és a déli rizstermesztő közösségek között, ami az ősi kínai mezőgazdasági és pásztorközösségek között létrejött gyakori interakciókra utal.
