Egy friss tanulmány alapján már a leginkább mértéktartó alkoholfogyasztás is növelheti a demencia kockázatát – írja a ScienceAlert. A szerzők szerint vizsgálatuk a legátfogóbb kombinált megfigyelési és genetikai alapú publikáció, amelyet a témában valaha készítettek.
A demencia a gondolkodás, az érzelmek és a társas képességek hanyatlása, az állapot rendkívül elterjedt, ráadásul a beteg környezetét is erősen érinti. Egyes előrejelzések szerint a rendellenesség egyre gyakoribbá válhat.
Bár korábbi tanulmányok azt jelezték, hogy az enyhe vagy közepes alkoholfogyasztás nem fokozza, hanem potenciálisan még csökkenti is a kognitív hanyatlás esélyét, egyre több bizonyíték mond ellent ennek. Anya Topiwala, az Oxfordi Egyetem munkatársa és kollégái eredményeik tükrében most azt állítják,
mivel az alkohol bevitelének növekedésével bármely típusú demencia kialakulásának valószínűsége fokozódik. A csapat azt is megállapította, hogy valójában nincs bizonyíték az állítólagos védő hatásra.
A szakemberek mintegy 560 ezer 56 és 72 év közötti felnőttet vizsgáltak meg, az alanyok az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban éltek. A résztvevőknek először alkoholfogyasztási szokásaikról kellett kitölteniük egy kérdőívet, majd 15 éven át követték nyomon egészségi állapotukat.
Az adatokból klasszikus, U alakú grafikon rajzolódott ki: a nem ivók és a súlyos alkoholisták esetében mutatkozott a legmagasabb demenciaveszély. Ez összhangban van néhány korábbi vizsgálattal, és azt sejteti, hogy a mérsékelt bevitel a legalacsonyabb kockázattal párosul.
A kutatók szerint ugyanakkor az eredményeket torzította az a tényező, hogy az absztinensek sokszor olyan korábbi nagyivók, akik leálltak a káros szokással, illetve olyan személyek, akik a kognitív hanyatlás korai tünetei miatt csökkentették a fogyasztásukat.
Torzított eredmények
A további bizonyítékok érdekében 2,4 millió ember genetikai információit is elemezték, a mendeli randomizáció nevű statisztikai módszert alkalmazva az alkoholfogyasztás és a demencia közötti összefüggést mérték fel. Ezzel a tényleges italozási szokásokra vonatkozó adatok helyett az alkoholfogyasztásra való genetikai hajlamot vehették alapul, amely elméletileg kizárja az egyéb faktorokat, például az életmódot vagy a vagyoni helyzetet.
A vizsgálat ezen szakaszában az U alakú görbe eltűnt,
A csapat arra jutott, hogy az alkoholhoz fűződő betegségek előfordulásának felére csökkentésével akár 16 százalékkal is mérséklődhetne a demenciás esetek száma a népesség körében. Ez azt jelenti, hogy az alkoholfogyasztás visszaszorítása potenciális stratégia lehet a kognitív hanyatlás megelőzésében.
Érdemes ugyanakkor hozzátenni, hogy a vizsgálatnak megvannak a maga korlátai. Az elemzés első szakaszában például az adatok önbevalláson alapulnak, ami pontatlansághoz vezethet, a második felében pedig a randomizáció hasznos eszköz, de a genetikai információk és az ivás valószínűségének összekapcsolásán alapul, vagyis nem az alkoholizmus közvetlen rögzítése.
Tara Spires-Jones, az Edinburgh-i Egyetem szakembere és a csapat tagja azt is kiemelte: tanulmányuk nem bizonyítja egyértelműen, hogy az alkoholizálás közvetlenül demenciát idéz elő. A publikáció ugyanakkor jól kiegészíti a korábbi, hasonló adatokat.
