Sajtótájékoztatót tartott a NASA magyar idő szerint szeptember 10-én délután a Perseverance marsjáró egyik felfedezésével kapcsolatban, a bejelentéssel egy időben a vonatkozó tanulmányt is közzétették. Az esemény alapja egy kiszáradt marsi tómederben, a Jezero-kráterben begyűjtött minta volt, ezt elemezve a szakemberek arra jutottak,
A Sapphire Canyon névre keresztelt mintát júliusban vette a rover a Neretva Vallis régióban, a Bright Angel képződményből, a Cheyava Falls nevű sziklából. A követ nagyjából 4 milliárd évvel ezelőtt rakhatta le az akkori folyóvíz.
Az űrhivatal már tavaly nyáron bejelentette, hogy a minta az élet lehetséges jeleit, potenciálisan biológiai eredetű anyagokat vagy struktúrákat, azaz bioszignatúrákat mutat. Sean McMahon, az Edinburghi Egyetem asztrobiológusa – aki nem vett részt a vizsgálatban – a The Conversation felületén azt írta, a publikáció valójában a tavalyi bejelentés technikai hátterét részletezi, és a meglehetősen szerény megfogalmazása ellenére a tudomány történetének egyik legjelentősebb felfedezését mutathatja be.
„A potenciális bioszignatúra azonosítása a vörös bolygón úttörő felfedezés, amely elősegíti a Mars megértését” – mondta Sean Duffy, a NASA megbízott igazgatója. Mint hozzátette, az űrhivatal továbbra is elkötelezett az etalonnak számító tudomány iránt, céljuk pedig az, hogy amerikaiak lépjenek a Marsra.
Érdemes kiemelni, hogy a megerősítéshez további elemzésekre lesz szükség. Nicky Fox, a NASA Tudományos Missziós Igazgatóságának helyettes vezetője szerint az űrhivatal elérhetővé teszi a vonatkozó adatokat a tudományos közösség számára.
Árulkodó foltok
Az érintett területen egy egykori, 400 méter széles folyó völgye húzódik, a víz évmilliárdokkal ezelőtt itt torkolt a Jezero-kráter tavába. A Perseverance műszerei a mintát elemezve megállapították, hogy az érintett formáció üledékes kőzetei agyagból és iszapból állnak, amelyek a Földön kiválóan megőrzik a múltbeli mikrobiális élet nyomait, valamint gazdagok szerves szénben, kénben, oxidált vasban és foszforban.

„A Bright Angel képződményben talált kémiai vegyületek kombinációja gazdag energiaforrás lehetett a mikrobiális anyagcsere számára” – húzta alá Joel Hurowitz, a New York-i Stony Brook Egyetem munkatársa, a Perseverance kutatója és a publikáció társszerzője. Mint hozzátette, ezek a kémiai jelek ugyanakkor önmagukban még nem potenciális bioszignatúrák.
A nyílhegy alakú, nagyjából 1 méter hosszú és 0,6 méter széles Cheyava Falls vizsgálata során színes foltokat észleltek, amelyek mikroorganizmusok nyomai lehetnek. A nagyobb felbontású képeken jellegzetes mintázat is kirajzolódott, amelyben az ásványok a kémiai és fizikai reakciók helyszíneinek megfelelően rendeződtek.
Ezek a parányi, gyakran 1 milliméternél kisebb átmérőjű leopárdfoltszerű lerakódások két vasban gazdag ásvány, a vivianit és a greigit jegyeit hordozzák. A vivianit a Földön gyakran megtalálható üledékekben, tőzeglápokban és bomló szerves anyagok körül, míg a greigitet képesek bizonyos mikrobák termelni.
Ezek az ásványok a jelek szerint az üledék és a szerves anyagok közötti elektronátviteli reakciók eredményeként alakultak ki, ilyen reakciót pedig a mikrobiális élet felhasználhat a növekedéshez szükséges energia előállítására. Magyarán a detektált tulajdonságok bioszignatúrák lehetnek.
Szilárd eredmények
Az ásványok természetesen biológiai folyamatok nélkül, így magas hőmérsékleten, savas környezetben és szerves vegyületekhez való kötődéssel is megjelenhettek. Igaz, a Bright Angel nem mutatja annak nyomát, hogy forróságnak vagy savnak lett volna kitéve.
A felfedezésben különösen meglepő, hogy a potenciális bioszignatúrákat a legfiatalabb üledékes kőzetek egy részén fedezték fel. Korábban általános feltételezés volt, hogy amennyiben létezett élet a vörös bolygón, jeleit csak a régebbi képződményekben találhatjuk meg.
Amennyiben valóban az élet nyomait detektálták, az azt jelzi,
