Komoly meglepetést okozott egy Belgiumban fekvő, római kori lelőhelyen talált csontváz – írja a Live Science. A nyughely egy alapvetően hamvasztásos maradványokat őrző temetőben volt, ám, mint kiderült, az érintett csontok többsége jóval korábbról származik.
Barbara Veselka, a Vrije Universiteit Brussel munkatársa és a felfedezésről beszámoló tanulmány egyik szerzője szerint a puzzle-szerű holttestet egyszerre alakíthatták ki. A lelet körül további csontokat is találtak, ami azt jelzi, hogy az emberek később is visszatértek a temetkezéshez.
Maga a lelőhely Pommerœulnél, a francia határ közelében fekszik, az 1970-es években végzett ásatásokon 76 hamvasztásos sírt és egy magzati pózban elhelyezett holttestet tártak fel itt. A jelek arra utaltak, hogy a hamvasztásos maradványok a római korra, az i. sz. 2–3. századra datálhatóak.
A magzati póz szokatlannak számított a periódusban, de a test mellett előkerült, római kori csonttű miatt eleinte úgy vélték, ez a csontváz is korabeli. A 2019-es szénizotópos vizsgálatok megerősítették a hamvasztások datálását, a holttest esetében viszont kiderült, hogy az részben neolitikumi, elemei ráadásul az újkőkor három különböző szakaszából maradtak fenn.
A szakemberek a közelmúltban újabb elemzést folytattak, többek között DNS-szekvenálást végeztek. Veselka szerint legalább öt személyt használtak fel a test létrehozásához, a koponya, például, egy a római korban, a 3–4. században elhunyt nőé volt. A csonttűt i. sz. 69 és 210 közé datálták.
A vizsgálatok csak újabb kérdéseket vetettek fel a sírral kapcsolatban. Az egyik magyarázat, hogy az ókoriak egy hamvasztás során megzavartak egy eleve szokatlan, neolitikus sírt, majd utólag, talán babonából, megpróbálták helyreállítani. Egy másik lehetőség, hogy a korszakban szándékosan alakították ki a vegyes összetételű csontvázat.
