Egy friss tanulmány szerint a korai Homo sapiens és a neandervölgyiek nagyjából ugyanabban az időben és ugyanazon a helyen kezdhették eltemetni a halottaikat: a közel-keleti Levante régióban, mintegy 120 ezer évvel ezelőtt – írja a Science Alert.
A feltárt 17 neandervölgyi és a 15 Homo sapiens sírhely azt mutatja, hogy jelentős kulturális átfedés lehetett a két populáció között. Mindkét csoportnál megfigyelhető, hogy minden életkorú személyt próbáltak eltemetni, bár a csecsemőhalál gyakoribb volt a neandervölgyieknél. Emellett abban is egyeztek a sírhelyek, hogy különböző tárgyakat helyeztek a halottak mellé, legyenek azok kisebb állati csontok, vagy apró kövek.
A neandervölgyiek azonban általában mélyebbre temették halottaikat, sőt a testhelyzetüket is igyekeztek megváltoztatni. Emellett a sírkövek elődjeként hajlamosak voltak nagyobb köveket helyezni a felszínre, minden bizonnyal így megkülönböztetve az embereket. A homo sapiens a feltárt sírhelyek tanúsága szerint még ennél is díszesebb megoldásokat szeretett alkalmazni.
A L’Anthropologie szaklapban megjelent kutatás szerint miután a neandervölgyiek körülbelül 50 ezer évvel ezelőtt kihaltak, az emberi temetkezések több tízezer évre megálltak a világ ezen részén. A következő temetkezési korszak a levantei területen a paleolitikum korszakának végén jelent meg, a Natúf-kultúrával.
