Tudomány

Szenzációs magyar felfedezés: ez a növény a Holdon is termeszthető

Sergei GAPON / AFP
Sergei GAPON / AFP

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen egyedülálló módon sikerült holdtalajban életképes mustárnövényeket nevelni, amire eddig világszinten még nem volt példa – írja pénteki cikkében a Világgazdaság.

A portál emlékeztet: a NASA nemzetközi ajánlást tett közzé, hogy melyek azok a növények, amelyek valószínűleg alkalmasak lehetnek életben maradni a Hold talajával megegyező szerkezetű és szemcseméretű talajban, így a Holdon is. A feladat azért bonyolult, mert számos olyan kitétel van, amelyeknek meg kell felelniük a növényeknek. Ilyenek például többek között a kevés vízszükséglet, az átlagostól nagyobb arányú oxigéntermelés, a fogyaszthatóság, továbbá az, hogy kösse meg az illékony szerves vegyületeket a környezetében. Ilyen növények például

  • a zsálya,
  • a rukkola
  • vagy éppen a mustár.

Mint írják, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem szakértői vizsgálódásaik során sikeresen bebizonyították, hogy az ajánlott növények sorából a mustár emelkedik ki leginkább. Biztató eredményeket értek el: a mustármag sikeresen kihajtott és növekedett minimális víz hozzáadása mellett is a holdtalajban.

Hatalmas felfedezésnek mondható, hogy a korábbi hiroponikus növénytermesztéssel ellentétben, talajban, ráadásul holdtalajban sikerült növényt termeszteni néhány csepp víz segítségével

– mondta el a portálnak Barkó György, a MATE Műszaki Intézetének tudományos főmunkatársa. Mára eljutottunk odáig, hogy nem kell a magoknak túl nagy segítség ahhoz, hogy kihajtsanak. Minimális vizet meglévő ásványok bontásával is elő lehet állítani, ilyen például a réz-szulfát, amely hevítésével víz szabadul fel – tette hozzá.

A Holdon sem mindegy, hol ültetünk, éppen ezért barlangban vagy hegybe fúrt alagútban kell gondolkodniuk a kutatóknak. A MATE Műszaki Intézetében található speciális vitrinben a MATE szakértői egy Holdhoz hasonló barlang körülményeit próbálták előidézni, a megvilágítás és a hozzáadott víz mennyiségének tekintetében, kivéve természetesen a nyomáskülönbséget. A kutatók célja nemcsak a növények kihajtatása és életben tartása, hanem az is, hogy a folyamat fenntartható legyen, vagyis, hogy a növényekből további magok teremjenek. A MATE szakértői számára ez a feladat sem bizonyult lehetetlennek, hiszen a mesterséges körülmények között nevelt növények három maggal hálálták meg a gondoskodást. Hasonló körülmények között termett magokkal eddig még csak a MATE Műszaki Intézete rendelkezik, ezért a kutatás világszinten is egyedülálló. A féltve őrzött magokat jelenleg az ELTE HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpontjában elemzik, vizsgálják – írja a Világgazdaság.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik