Dr. Nagy Klaudia Vivien kardiológus lett Magyarország első űrorvosa – derül ki a Semmelweis Egyetem közleményéből. A szakember elvégezte az Európai Űrügynökség (ESA) által akkreditált űrorvos szakképzést, ezzel érdemelte ki ezt a címet. Űrorvosként az lesz a feladata, hogy támogassa az európai űrhajósok küldetéseit, köztük a kijelölt magyar űrhajós, Kapu Tibor 2025-re tervezett misszióját is.
Hogy lesz valakiből űrorvos?
A kardiológus elárulta, gyermekkora óta érdeklődött az űrrel kapcsolatos dolgokért, például nagy Star Wars-rajongó volt. A Semmelweis Egyetemen 2011-ben végzett, azóta az intézmény Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikáján dolgozik. A HUNOR magyar űrhajós program 2022-ben kereste meg az egyetemet, hogy vegyen részt az űrprogram orvosi, egészségügyi részének a biztosításában, amelyben Nagy Klaudia Vivien is szerepet vállalt.
Feladatuk többek között az volt, hogy a több mint 240 jelentkezőből egészségügyi alkalmasság alapján válasszák ki a legjobb 8 űrhajósjelöltet. Más kritériumokat is figyelembe véve végül Kapu Tibort jelölték ki magyar kutatóűrhajósnak a 2025-ös misszióra, a tartalékos pedig Cserényi Gyula lesz. Ők jelenleg az Egyesült Államokban, Houstonban vesznek részt egy misszióspecifikus tréningen.
A kiválasztási folyamatot követően kereste meg a magyar doktornőt az ESA orvosi vezetője, hogy szeretnék bevenni az orvosi csapatukba, így lett űrorvos-jelölt. Ezután egy másfél éves képzésen kellett részt venni, ami rengeteg utazással járt, az ESA központja ugyanis Kölnben van, ott zajlott a képzés egyik fele, a másik fele pedig Houstonban.
Itt egy olyan küldetésben vettem részt, amilyenre a magyar űrhajós is készül, tehát hasznos szakmai tapasztalat volt: egy dán asztronauta volt hat hónapig az űrállomáson, az ő misszióját követtem tréning alatt lévő űrorvosként a houstoni központból
– árulta el a szakember. A képzés szeptember 26-án fejeződött be, ezután kézhez is vehette az ESA által akkreditált űrorvosi oklevelét.
Mit csinál egy űrorvos?
Az űrorvosok nem utaznak együtt az asztronautákkal az űrbe, a Földről kísérik végig a teljes missziót, valamint a küldetés előtt és a landolás után is számos feladatuk akad. Először is fontos, hogy az űrhajósok minden egészségügyi paraméteréről a lehető legfrissebb információk álljanak rendelkezésre. Közvetlenül a felbocsátás előtt egy kéthetes karantén-időszak kezdődik, hiszen súlyos következményekkel járna bármilyen fertőző betegséggel részt venni egy űrutazáson. A karantén alatt a kezelőorvos is végig az asztronautával van, ezután – a felbocsátás napján – az űrhajósok a Kennedy Űrközpontban veszik fel a speciális nyomáskontrollált űrruhát, a szkafandert, majd az orvosuk kíséretében autóval utaznak az indítóállomásig, ahol egészen az űrkapszula bejáratáig kíséri őket az űrorvos.
Amíg az űrhajós az űrállomáson tartózkodik, addig orvosa a földi irányítóközpontból kíséri figyelemmel az aktivitását, illetve rendszeresen tudnak egymással kommunikálni is, az érkezés utáni időszakban minden nap, majd heti rendszerességgel. Hogyha bármilyen orvosi kérdés, probléma, vészhelyzet merülne fel, akkor azonnal el tudja érni az orvosát az asztronauta, és a houstoni irányítóközpontban is mindig ül egy orvos, a NASA hivatalos beosztása alapján.
A missziók végén az űrkapszulák a floridai partoktól nem messze, az óceánban landolnak, onnan tengerészgyalogosok emelik ki az űrhajósokat, akiket azonnal gondozásba vesznek az orvosok, elvégzik a szükséges vizsgálatokat. Miután helikopterrel visszatérnek a partra, majd egy repülővel Houstonba, következik a rehabilitációs folyamat, ami egy féléves küldetés esetén 4-6 hetet vesz igénybe. A rehabilitációnak különböző fázisai vannak: először a keringésnek, illetve az egyensúlyrendszernek kell újra alkalmazkodnia a földi gravitációhoz. Továbbá az űrben elszenvedett izomvesztést kell helyreállítani, hiszen jelentős izomveszteség éri őket a gravitáció hiánya, és gyakran az alacsonyabb tápanyagbevitel miatt.
