Tényleg egészségtelenek a feldolgozott ételek?

Az utóbbi időben sok hír jelenik meg az úgynevezett ultrafeldolgozott élelmiszerekről és a fogyasztásukkal járó káros hatásokról, egyes tanulmányok szerint többek között elhízáshoz, rákhoz és demenciához vezethetnek, valamint függőséget okozhatnak.

Arról, hogy pontosan mit is jelent, ha egy étel ultrafeldolgozott, és valóban annyira károsak-e az ilyen termékek, mint sokan mondják, Dr. Pálfi Erzsébet dietetikust, a Semmelweis Egyetem Dietetikai és Táplálkozástudományi Tanszékének docensét kérdeztük.

Mik azok az ultrafeldolgozott ételek?

A szakértő elárulta, hogy az ultrafeldolgozott élelmiszerek az úgynevezett Nova klasszifikáció egyik csoportját alkotják. Ez az osztályozás azonban széles körben nem elfogadott, sőt sok élelmiszer- és táplálkozástudós vitatja. A rendszert 2010-ben dolgozta ki Carlos Monteiro brazil epidemiológus, aki kollégáival a következő négy kategóriába sorolta be az élelmiszereket:

• nem feldolgozott és minimálisan feldolgozott ételek (például a friss zöldségek, gyümölcsök, tojás, húsok, tej);
• feldolgozott összetevők (olajok, liszt, só, cukor, vaj);
• feldolgozott ételek (zöldségkonzervek, mélyhűtött zöldségek, halkonzervek, kenyér, sajtok, lekvárok, felvágottak, alkoholos italok);
• ultrafeldolgozott ételek (kész- és félkész ételek, kekszek, chipsek, csokoládék, cukros üdítők, csomagolt pékáruk).

Utóbbi kategóriába azokat a termékeket sorolják, amelyek bonyolultabb feldolgozási folyamatokon esnek át, és nagyobb mennyiségben tartalmaznak adalékanyagokat. Ezek közé az úgynevezett „E-k” tartoznak, vagyis a színezékek, tartósítószerek, állománymódosítók, ízfokozók, édesítőszerek, satöbbi.

Veszélyesek a feldolgozott ételek?

Monteiro professzor szerint ezek az élelmiszerek annyira károsak és addiktívak, hogy csomagolásaikra olyan figyelmeztetéseket kellene rakni, mint amilyenek a dohánytermékeken is vannak, reklámozásukat és hozzáférhetőségüket pedig korlátozni kellene. Pálfi Erzsébet azonban úgy véli, ez erős túlzás, és „nem lehet kijelenteni, hogy ami az ultrafeldolgozott kategóriában van, az mérgező, ártalmas, vagy káros lenne.” Függőséget pedig egészen biztosan nem okozhatnak.

Nagyon fontos tisztázni egy tényt: az élelmiszeripar kizárólag olyan anyagot használhat fel, amelyik az egészségre ártalmatlan

– emelte ki. Minden adalékanyag hosszú, szigorú ellenőrzéseken és vizsgálatokon megy keresztül az Európai Unióban, mire engedélyezik, ezért mindegyik biztonságos.

Hozzátette: leginkább a tartósítószereket szokták károsnak bélyegezni, ezeket azonban már szinte egyáltalán nem használják, hiszen a legtöbb terméket hőkezeléssel, sózással vagy cukrozással tartósítják. Emellett a karragén nevű állománymódosító kapcsán merült fel, hogy rossz hatással van a bélmikrobiomra, de egyértelmű tudományos bizonyíték erre sincs.

Mitől lesz egészségtelen egy étel?

A dietetikus szerint egy-egy termékről nem lehet kijelenteni, hogy egészségtelen vagy egészséges, csak a táplálkozásunk összességében lehet egészségtelen. Egy élelmiszer megítélése pedig nem attól függ, hogy mennyire feldolgozott, hanem attól, milyen tápanyagokat tartalmaz. Azokat az élelmiszereket kell kerülni, amelyeknek magas az energiadenzitása, vagyis a mennyiséghez viszonyított energiatartalma, valamint például sok bennük a hozzáadott cukor vagy a telített zsiradék, illetve alacsony a rosttartalmuk. Ha ilyenekből sokat fogyasztunk, akkor valóban vezethetnek elhízáshoz, krónikus betegségekhez. Ezek a tulajdonságok persze számos feldolgozott élelmiszerre – főleg a konyhakész termékekre – jellemzők, ám egy otthon elkészített fogásra ugyanúgy igaz lehet.

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek pedig akár kifejezetten „egészségesek” is lehetnek:

bizonyos reggeliző pelyhek és zacskós, instant zabkásák olyan tipikus példák, amelyek ultrafeldolgozott élelmiszernek minősülnek, azonban nincs bennük hozzáadott cukor, magas a rosttartalmuk, ideális a fehérjetartalmuk. Ezek egy egészséges táplálkozási mintázatba beilleszthető termékek

– magyarázta el a szakértő lapunknak.

Pálfi Erzsébet egyébként úgy látja, kifejezetten pozitív változások mennek végbe az élelmiszeriparban. A vásárlók kezdenek nagyon egészségtudatosak lenni, főleg Európában, emiatt pedig a cégek is egyre inkább igyekeznek magasabb rosttartalmú, hozzáadott cukrokat nem tartalmazó, jobb zsírsavösszetételű termékeket gyártani.

A feldolgozott ételeket tehát nem kell elkerülni minden áron. Ezek az élelmiszerek bizonyos élethelyzetekben kifejezetten hasznosak lehetnek, hiszen nekik köszönhetően sok időt és energiát megspórolhatunk. Arra viszont érdemes odafigyelni, hogy amit elfogyasztunk, az megfelelő tápanyagokat tartalmazzon.

Kapcsolódó

Ezért érdemes kerülni a felvágottakat, a kolbászt, a szalonnát

Számos betegség megelőzhető, ha csökkentjük a feldolgozott húsok fogyasztását.