Egy friss tanulmányban modern törvényszéki technikákkal cáfolnak egy 200 éves konteót – írja a ScienceAlert. Az összeesküvés-elmélet egy európai herceghez és annak állítólagos fiához kapcsolódik.
1828-ban az egész kontinenst bejárta egy félvad, 16 éves fiú története, a tinédzser látszólag a semmiből bukkant fel a németországi Nürnbergben. A járni és beszélni alig tudó kamasznál egy levél volt, amely megadta születése időpontját.
A Kaspar Hauser nevű fiú alig tudott beszélni, igaz, később gyorsan tanult, és elmesélte, hogy egy sötét, hideg lyukban nőtt fel. Hamar terjedni kezdett a pletyka, amely szerint Hauser a nem sokkal korábban elhunyt Károly badeni nagyherceg fia. Az uralkodó egyetlen fia 1812-ben csecsemőként halt meg, Hauser megjelenése után viszont megszületett a konteó, amely alapján valódi örökösét egy haldokló csecsemővel cserélték ki, hogy egy mellékági rokont ültethessenek a trónra.
Öt évvel Hauser felbukkanása után a fiatalembert halálra késelték, ami további gyanút keltett. „Azt állítják, hogy ez a 19. század egyik legnagyobb történelmi rejtélye” – mondta egy podcastban Turi King, a Bath-i Egyetem genetikusa, aki egyike volt azoknak a kutatóknak, akik 2014-ben segítettek azonosítani III. Richárd király csontvázát.
Néhány éve Kinget felkérték, hogy csatlakozzon egy nemzetközi csoporthoz, amely megpróbálja Kaspar Hauser haját és vérét a Baden-házhoz kapcsolni. A korábbi kísérletek ellentmondásos eredményeket hoztak.
A szakértők most a legmodernebb technikákkal elemezték Hauser mintáit, újraértelmezve az anyai vonalon keresztül öröklődő mitokondriális DNS-ét. A csapatnak sikerült megerősítenie a minták hitelességét, amikor azonban mitokondriális DNS-ét összevetették a feltételezett nővéreivel, illetve azok leszármazottaival, nem találtak egyezést.
King kiemelte: adataik továbbra sem tudták feltárni, hogy ki lehetett valójában a fiú, a mitokondriális DNS mindenesetre nyugat-ázsiai származásról árulkodik.