Egy, a közelmúltban megjelent tanulmány alapján hidraulikus emelőszerkezet segítségével építhették fel Dzsószer piramisát – írja a Heritage Daily. A struktúra a legkorábbi piramis Egyiptomban.
A lépcsős piramisra szokás protopiramisként is hivatkozni kezdetleges építészeti technológiája miatt. Az építmény Dzsószerhez (időszámítás előtt 2670-2650), a III. dinasztia első vagy második fáraójához köthető.
A piramist az uralkodó végső nyughelyeként emelték a Szakkarai-fennsíkon. A struktúra hat lépcsőben emelkedik mintegy 60 méteres magasságig.
Az építésről nem maradt fenn olyan hiteles forrás, amely segítene megérteni annak pontos módszereit. A legelfogadottabb elmélet alapján a nehéz kőtömböket görgőkön szállították, és rámpák segítségével emelték a magasba.
A szakértők a közelmúltban a Giszr el-Mudirnak nevezett, kővel bekerített struktúrát vizsgálták meg, amely a piramistól nem messze helyezkedik el. A csapat arra jutott, hogy az építmény egy gát lehetett, túloldalán, a piramistól nyugatra egy tó feküdhetett, a körülötte lévő árokban pedig víz folyhatott.
Ezen árok déli szakaszán a sziklába vájt struktúra egy vízkezelő létesítmény lehetett. A kutatók szerint a Giszr el-Mudir ezen szakasszal együtt olyan hidraulikai rendszert alkothatott, amely szabályozta az áramlást és a vízminőséget. Emellett a piramis belső felépítése is összhangban van a hidraulikus emelési mechanizmussal.
Az ókori egyiptomiakról régóta tudott, hogy komoly vízügyi és hidraulikai ismeretekkel rendelkeztek, a friss eredmények alátámasztásához azonban további vizsgálatokra lesz szükség.