Székely Mózes erdélyi fejedelem 421 éve, 1603. július 17-én halt meg. Ő volt az állam egyetlen székely származású uralkodója, de csupán néhány hónapig irányíthatta Erdélyt – írja a Rubicon.
Hős katona
Székely Mózes 1553 körül született Udvarhelyen, egy vagyonos sókereskedő fiaként. Fiatalon katonának állt, Báthory István erdélyi fejedelem seregében szolgált, ahol hamar kitűnt hősiességével. Erdély szinte össze hadjáratában szerepet vállalt, így részt vett a Rettegett Iván orosz cár elleni csatákban, valamint az 1591-ben kirobbant tizenöt éves háborúban is. Vitézi helytállásáért cserébe számos birtokot és címet kapott, így lassan a fejedelemség egyik legelőkelőbb nemesévé vált.
Miután Báthory Zsigmond fejedelem 1598-ban lemondott Erdély vezetéséről, zűrzavaros időszak vette kezdetét. Az állam irányításáért innentől Habsburg-barát és török párti seregek harcoltak. Mózes a konfliktus ideje alatt többször is oldalt váltott, végül azonban elköteleződött a „törökös” párt mellett, és vállalta annak vezetését.
Sorsdöntő csata
Ezután sereget gyűjtött, amelybe a törökök is tekintélyes mennyiségű katonát adtak. 1603 áprilisában lett fejedelem, júniusra pedig elfoglalta Erdély szinte teljes területét.
Székely Mózes katonái végül július 17-én, Brassó környékén csaptak össze Radu Serban hatalmas, 17 ezer főt számláló seregével. A havasalföldi vajda elsöprő győzelmet aratott, a brassói csatában pedig Székely Mózes is elesett, így Erdély ismét Habsburg-pártiak kezére jutott.
