Egy friss tanulmányban azokat a bőrmintákat elemzik, amelyeket egy Szibériában feltárt mamutból vettek – írja az IFLScience. Az 52 ezer éves bőr az állandóan fagyott talajnak köszönhetően konzerválódott kivételes állapotban.
A szakértők az adatokból el tudták készíteni az állat kromoszómáinak 3D-s rekonstrukcióját. A csapat azt is meg tudta állapítani, hogy mely gének voltak aktívak akkor, amikor a mamut még élt, az eredmények egészen úttörőek.
Az állat nem sokkal elhullása után megfagyott, így a sejtmag felépítése dehidratált állapotban maradt meg, ami segítette a megőrződését. A maradványokat 2018-ban találták meg Északkelet-Szibériában.
A kutatók most a füle mögüli bőrből nyert ki DNS-t. Hi-C módszert alkalmaztak, a technikával azonosítani lehet az egymással valószínűleg kölcsönhatásban lévő DNS-szakaszokat.
„Képzeljük el, hogy van egy hárommilliárd darabból álló kirakós, de nincs meg a végső kirakós képe, amelyből kiindulva dolgozhatnánk” – mondta Marc A Marti-Renom, a Katalán Kutatási és Felsőfokú Tanulmányok Intézetének munkatársa és a csapat tagja.
A Hi-C lehetővé teszi, hogy megközelítőleg megismerjük ezt a képet, mielőtt elkezdenénk összerakni a kirakós darabkáit
– tette hozzá.
A szakértők az elemzéshez mai elefántok genomját is felhasználták. A mamutgenom 3D-s rekonstrukciójából kiderült, hogy az állatnak 28 kromoszómája volt, ami megegyezik az ázsiai és afrikai elefántokéval. A minták egészen apró részleteket, például a transzkripciós faktorokat is megőrizték.
Marti-Renom szerint először találtak olyan gyapjas mamuttól származó szövetet, amely alapján nagyjából tudható, hogy mely gének voltak ki-, illetve bekapcsolva életében. Ez igen értékes, új típusú adat, a hasonló információk akár a kihalt faj „feltámasztásához” is hozzájárulhatnak.
