Előző hét kedden Magnús Tumi Guðmundsson geofizikus, az Izlandi Egyetem professzora azt nyilatkozta, hogy meglepődne azon, ha a héten nem indulna el a sorrendben negyedik vulkánkitörés a Sundhnúkur hasadékzónában. Nos, nincs meglepődés, szombat este valóban felrepedt a földfelszín és elindult a vulkáni működés. 37 napot kellett várni erre az eseményre, nagyjából annyit, amennyi az első hasadékzónába történt magma benyomulás és az első vulkánkitörés között eltelt. Közben volt egy sikertelen próbálkozás március 2-án, de akkor is ez a várakozással eltelt idő hosszú volt. Hosszú úgy, hogy minden jel arra mutatott, bármikor elindulhat a vulkánkitörés.
Svartsengi térségében a felszín folyamatosan emelkedett, vagy 15 centimétert a februári kitörés óta. Időszakonként mikrorengés rajok pattantak ki, de mindenki tudta, hogy a vulkánkitörést nem fogja megelőzni sok előjel. 15-20 perc, esetleg fél órával előtte lehet majd sejteni, hogy elkezdődik.
Mindez úgy, hogy közben naponta több százan fürdőznek a Kék Lagúnában, fenn kell tartani a geotermikus erőmű működését és Grindavíkba is sok helyi lakos szeretne visszatérni – írja a 24.hu-nak megküldött legfrissebb elemzésében Dr. Harangi Szabolcs geológus-vulkanológus professzor, az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézetének vezetője.
Az eddigi legintenzívebb
Szerencsére az Izlandi Meteorológiai Intézet (IMO) szakemberei hidegvérrel állták a naponta megjelenő alternatív véleményeket és napi 24 órában fogták és elemezték a jeleket, végeztek modellszámításokat. Ismét maximálisan kihasználták a kezdődő kitörés előtti értékes perceket, időben adták ki a figyelmeztetést, SMS-üzenetek mentek Grindavíkba, a Kék Lagúnában pedig gyorsan megindult a vendégek elszállítása.
A Stóra-Sógfell és Hagafell között repedt fel a föld, helyi idő szerint 20:25-kor, majd a magma nyomása 3,5 kilométer hosszon repesztette fel a földfelszínt és indult meg a vulkánkitörés a decemberi és februári kitörés helyszínén. A hasadék kicsit délebbre nyúlt és innen délre indult az egyik lávafolyam, míg a másik nyugati irányba, ahogy februárban. Kezdetben rettentő intenzitással robbant ki a magma, erősebben, mint februárban, másodpercenként akár 600-800 köbméter magma juthatott a felszínre és ezek gyors folyású lávafolyamokat tápláltak.
Mindkét lávafolyam nagy veszélyt jelentett. A nyugati láva vasárnap hajnalra már átvágta a Grindavíkot és a Kék Lagúnát Reykjavikkal összekötő Grindavíkurvegur utat, míg a déli lávafolyam Grindavík település felé vette útját és vasárnap délelőtt már a földgátaknál járt. A felkészülés ismét jelesre vizsgázott, nemcsak a pontos előre jelzés, a gyors kitelepítés miatt, hanem a földgátaknak ismét nagy szerep jutott. A lávafolyam a Grindavík északkeleti része előtt húzott földsánc mentén eltérült és folyt tovább. Ha nincs földgát, a települést elönti a láva.
Visszavett, de folytatódik
Az izlandi hasadékvulkáni kitörések sajátossága, hogy a kezdeti nagy intenzitás gyorsan csökken, a hosszú hasadék menti kitörés egy-két területre összpontosul és csökken a lávafolyás sebessége. Így történt ez most is, kezdetben óránként 300 métert tett meg a láva, vasárnap délelőtt óránként 75 méter volt a sebesség, ez délutánra 15 méter/órára csökkent.
A nyugati lávaág vasárnap estére szinte teljesen leállt, nem több mint 200 méter választotta el a Njarðvíkuræð közeli hidegvizes vezetékcsövektől. A déli láva még jelenleg is aktív, de nagyon lassan folyik. Még 200 métert kellene megtennie, hogy átvágja a Suðurstrandavegur utat, ahol optikai és más fontos vezetékek futnak, innen pedig még 300 méter az óceánpart. Ráadásul itt fekszik egy néhány házból álló kicsiny település, Hraun ami érdekes módon lávát jelent. A szakemberek már elkezdték kidolgozni egy esetleges láva és óceánvíz keveredés okozta vészhelyzet forgatókönyvét, de hozzátették, jelen pillanatban egy ilyen eseményre kicsi az esély.
Eddig mind a három vulkánkitörés rövid volt, 1-1,5 nap, a mostani már több mint egy napja tart, de azért még vannak aktív hasadékterületek, ahol fröcsköl ki a láva és hétfő reggel a vasárnap délutánhoz hasonló erővel zajlott a vulkánkitörés. A kérdés az, hogy ez mennyire tudja táplálni a déli irányba tartó lávafolyamot, ami a legnagyobb veszélyt jelenti.
Nincs még vége
A földremegés szintén stabil, azaz egyelőre még nem látszik a kitörés vége, bár az ilyen kitörések esetén az is gyorsan bekövetkezhet, ahogy egy kitörés kezdetét, úgy a végét is nehéz pontosan előre jelezni. Egy biztos, ennek az eseménysornak úgy tűnik, nincs még vége. A földfelszín Svartsengi környezetében vagy 10 centimétert visszaesett, ahogy a magma kiáramlott a 3-5 kilométer mélyen lévő magmatározóból keletre a Sundhnúkur hasadékzóna felé. Azonban az első mérési eredmények azt mutatják, hogy ismét elindult az emelkedés, azaz további magmautánpótlás érkezik:
A tudomány jelentősége ilyenkor óriási. Az IMO szakemberei mellett az Izlandi Egyetem vulkanológusai, geológusai és geofizikusai is kiveszik a részüket, nem csak az előre jelzésben, hanem abban is, hogy ahogy lehet, vesznek mintát a friss lávából és hétfőn már minden bizonnyal már tudhatjuk is annak kémiai összetételét. Ez pedig rendkívül fontos a mélybeli magmadinamika, a földfelszín alatt zajló magmás folyamatok feltárásban és a jövőbeli lehetséges forgatókönyvek kialakításában.
