Egy friss tanulmány alapján egy ukrajnai ásatáson felfedezett ősi kőeszközök lehetnek a legkorábbi bizonyítékok az emberi nem (Homo) európai jelenlétére – írja az MTI. Az Ukrajna nyugati részén, Kárpátalján található Korolevénél (Királyháza) feltárt leletek az azokat körülvevő üledékes rétegek kormeghatározása alapján mintegy 1,4 millió évesek.
A csapat a kozmikus sugárzáson alapuló kormeghatározási módszerrel elemezte a Korolevében az 1970-es években feltárt ősi kőeszközök körüli üledékrétegeket. Roman Garba, a Cseh Tudományos Akadémia Nukleáris Fizikai Intézetének munkatársa és a csapat tagja elmondta, hogy a Homo erectus volt az első hominida, aki mintegy kétmillió éve Afrikából Közel-Kelet, Kelet-Ázsia és Európa felé vándorolt.
Garba hozzátette: Korolevében csak kőeszközök kerültek elő, csontmaradványok nem. A lelőhely kora alapján azonban a Homo erectus készíthette a kőeszközöket, mert az volt az egyetlen lehetséges emberi faj abban a korszakban. A szakértő szerint az egykori emberek a ragadozók által elejtett és hátrahagyott húst ehették, és valószínűleg tüzet is tudtak gyújtani. A tanulmányból kiderül, hogy a pattintott kőeszközeik, amelyek az úgynevezett oldovai kultúrára jellemzőek, vulkanikus kőzetből készült, nagyon egyszerű szerszámok az emberi technológia hajnalából.
Garba kiemelte: a korolevei régészeti helyszín kormeghatározásával egyfelől a grúziai dmanisi és a spanyol atapuercai lelőhelyek közötti térbeli és időbeli szakadékot sikerült áthidalni, másfelől azt a hipotézist is meg tudták erősíteni, hogy az első hominidák kelet vagy délkelet felől érkeztek a térségbe. Az eredmények arra utalnak, hogy a korai hominidák a felmelegedési periódusokban már jóval a középső pleisztocén földtörténeti korszak előtt magasabb szélességi körök felé vándoroltak.
„Koroleve a legészakibb előőrse lehet a vélhetően a Homo erectushoz tartozó embernek” – mondta John Jansen, a Cseh Tudományos Akadémia kutatója és a csapat tagja. Garba szerint már csak az a kérdés, hogy mikor fedeznek fel a korolevei lelethez hasonló vagy még korábbi leleteket más ukrajnai, romániai, bulgáriai vagy szerbiai helyszíneken.
