Egy új vizsgálatsorozat alapján a modern emberek rendkívül hideg éghajlati körülmények között érték el Észak-Európát, és már több mint 45 ezer évvel ezelőtt a neandervölgyiekkel együtt éltek a térségben – írja az Independent. A vonatkozó tanulmányok itt, itt, itt és itt érhetőek el.
Az átlaghőmérséklet ebben az időben 7-15 Celsius-fokkal lehetett alacsonyabb a mainál, és a jelenlegi szibériai és észak-skandináviai értékekre hasonlíthatott. A kutatók szerint a modern emberek több ezer évig élhettek a neandervölgyiekkel egy régióban, míg végül utóbbi csoport kipusztult.
Úgy tűnik, Európa korai lakói a véltnél ellenállóbbak voltak a zord, hideg körülményekkel szemben.
„Egészen a közelmúltig úgy gondoltuk, hogy a hideg éghajlati viszonyokkal szembeni ellenálló képesség csak több ezer évvel később jelent meg, így ez egy lenyűgöző és meglepő eredmény” – mondta Sarah Pederzani, a La Laguna-i Egyetem és a Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet munkatársa. Mint hozzátette, a hideg sztyeppék talán a nagyobb zsákmányállat-csordák miatt váltak vonzó környezetté.
A szakértők a németországi Ranisnál található barlangi lelőhely maradványait elemezték. A helyszínt 1932 és 1938 között tárták fel először, akkor hosszú, levél alakú kőkések kerültek elő. A kutatók sokáig úgy vélték, hogy a tárgyak neandervölgyiektől származnak, ám 2016 és 2022 között, az újabb ásatásokon modern emberek kövületeit fedezték fel itt.
Dr. Geoff Smith, a Kenti Egyetem és a Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet zooarcheológusa szerint ezek a fosszíliák fajunk legkorábbi bizonyítékai az Alpoktól északra. Jelenlétük arra utal, hogy a Homo sapiens sokkal alkalmazkodóbb volt, mint eddig gondolták.
Az eredmények végleg cáfolhatják azt a hipotézist, hogy a neandervölgyiek jóval a modern emberek felbukkanása előtt eltűntek Észak-Európából. Az adatok emellett kiegészítik a meglévő genetikai bizonyítékokat arra vonatkozóan, hogy a két populáció egymás mellett élt, és időnként kereszteződött.
A kutatócsoport több mint ezer csonttöredéket is feltárt. Ezek egy része a barlangokban gyakran megforduló állatokhoz, például ősi medvékhez és hiénákhoz tartozott, de olyan maradványok is előkerültek, amelyek az emberek zsákmányállataitól, így szarvasoktól vagy lovaktól származtak. A szakértők azt feltételezik, hogy a helyi barlangot időszakosan használták hiénák, medvék, illetve kisebb embercsoportok.
