Első alkalommal kezelnek rákbetegeket kísérleti mRNS-terápiával az Egyesült Királyságban – írja a The Guardian. Az új klinikai vizsgálatban a kezelés hatékonyságát és biztonságosságát tesztelik a londoni Hammersmith kórházban a melanoma, a tüdőrák és más szolid daganatok esetében.
A terápia a hírvivő RNS-en, azaz az mRNS-en alapul, a kezelés lényege, hogy a tumorokból származó markereket juttatják el a beteg immunrendszeréhez. A cél az, hogy az immunrendszer felismerje az érintett markereket kifejező rákos sejteket, és felvegye velük a harcot.
Az mRNS-technológia fejlesztésében Karikó Katalin kulcsszerepet játszott, eredményeit a Covid-19 elleni védekezésben már sikeresen alkalmazták. A magyar szakértő 2023-ban kapta meg a Nobel-díjat a hírvivő RNS-sel kapcsolatos kutatásaiért.
Az új mRNS-alapú rákellenes immunterápiák lehetőséget kínálnak arra, hogy a beteg saját immunrendszerét vonják be a rák elleni küzdelembe
– mondta Dr. David Pinato, az Imperial College London munkatársa és az új vizsgálatsorozat egyik szakembere. Pinato szerint a kutatás még korai szakaszban van, és évekbe telhet, mire a betegek számára széles körben elérhetővé válik a kezelés. Az új kísérletek fontos alapot teremthetnek a kevésbé mérgező és hatékonyabb rákterápiák kifejlesztésében.
A közelmúltban számos rák elleni vakcina érte el a klinikai vizsgálati fázist. Az oltások két típusba oszthatóak: az egyik csoportot a személyre szabott, a daganatból kivont genetikai anyagon alapuló immunterápiák alkotják; a másikat pedig a terápiás kezelések. Az egy adott ráktípusra szabott mRNS-terápia utóbbi csoportba tartozik.
Az új, Mobilize nevű vizsgálatban a kezelést önmagában, valamint egy meglévő gyógyszerrel, a pembrolizumabbal kombinálva fogják alkalmazni. A szakértők abban bíznak, hogy az mRNS-terápiával idővel nehezen kezelhető daganatok is legyőzhetővé válnak.
