Háromszázhuszonöt éve, 1699. január 26-án, kötötte meg I. Lipót magyar király és II. Musztafa oszmán szultán a másfél évszázados magyarországi török uralomnak véget vető karlócai békét – derül ki az MTVA Sajtóarchívumának anyagából.
Háború indul a török ellen
A középkori magyar állam 1526. augusztus 29-én a mohácsi csatában elbukott, a török napra pontosan 15 évvel később, 1541-ben pedig Budát is elfoglalta. Az ország ezután mintegy 150 évre három részre szakadt, a Habsburg és a török világbirodalom közötti ütközetek hadszínterévé vált.
A már hanyatló Oszmán Birodalom 1683-ban (1529 és 1532 után harmadszor) megkísérelte Bécs elfoglalását, ahonnan I. Lipót császár el is menekült, ám a Sobieski János lengyel király által vezetett felmentő seregektől megsemmisítő vereséget szenvedtek. A váratlan diadalon felbuzdult Habsburgok, Velence és Lengyelország létrehozták a Szent Ligát, amelyhez később Oroszország is csatlakozott. A Liga seregei 1686-ban felszabadították Budát, 1688-ban két évre visszavették Nándorfehérvárt, bevonultak Erdélybe. A döntő ütközetet 1697. szeptember 11-én Zentánál vívták.
A 60 ezer fős császári sereget irányító Savoyai Jenő herceg szétzúzta a túlerőben lévő, majdnem százezres török hadat, amelyet II. Musztafa szultán személyesen vezetett.
Elhagyják az oszmánok Magyarországot
A pusztító vereség megtörte a törököket, ezért 1698 elején béketárgyalások kezdődtek, amelyet a porig rombolt szerémségi Karlóca falu mellett, a Duna közelében rendeztek meg, ahol valóságos sátorvárost építettek fel. A bécsi udvar – amelynek küldöttségében egyetlen magyar diplomata sem volt – végül Magyarország egész területét megkapta, kivéve a Temesközt, és Erdély is a birodalom része lett.
A felek huszonöt évre szóló fegyverszünetet kötöttek, megállapodtak a fogolycserében, a határ menti erődök lerombolásában, a szabad kereskedelemben. A latin és török nyelvű okmányokat 1699. január 26-án 11 óra 45 perckor írták alá, mert a csillagjósok szerint ekkor volt a legkedvezőbb a csillagok állása.
A békével Magyarország területének nagy része felszabadult ugyan a másfél évszázados török uralom alól, de állami szuverenitása nem nyert megfogalmazást és a török veszély sem múlt el teljesen. A sérelmek miatt is kezdődött 1703-ban a Rákóczi-szabadságharc, mert Karlócán „nélkülünk döntöttek rólunk”.
