Az izlandi Sundhnúkur hasadékzónában zajlott vulkánkitörés kezdeti intenzitása, amikor másodpercenként 100-200 köbméter magma tódult a felszínre még azt sejtette, hogy ez akár hetekig, vagy hónapokig is eltarthat. Az erős kezdés után azonban nagyon gyorsan megváltozott a kitörés jellege. A hétfő éjjel még 4 kilométer hosszú aktív hasadék lávafüggönye után szerdára már csupán néhány helyen fröcskölt ki a magma, csütörtök reggel pedig már csak néhány helyen vöröslött láva.
Kisebb volumen
A friss műholdas felvételek alapján a lávamező mérete 3,7 négyzetkilométer. Sok, vagy kevés? Kiterjedésben vetekszik a több hónapig tartó első, 2021-es Fagradasfjall kitörés lávamezejével (Geldingadalir kitörés, ami 4,6 km2 nagyságú területet borított), de jóval nagyobb a 2022-es Meradalir és az idei Litli-Hrútut kitörés lávaelterjedésével. A kép persze kicsit csalóka, mert az előzőek egy dimbes-dombos területen történtek, ahol a láva vastagsága sok helyen több tíz méter is lehet, itt viszont egy vékony lávatakaró alakult ki.
– írja a 24.hu-nak küldött legfrissebb elemzésében Dr. Harangi Szabolcs geológus-vulkanológus professzor, az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézetének vezetője.
Ezzel még nincs vége
Mi lehet az oka annak, hogy ennyi várakozás után, ilyen rövid lett a vulkáni működés? A válasz a lávakőzetekben van, az Izlandi Egyetem geológusai – köztük Dr. Bali Enikő – rekordidő alatt elemezték a mintákat. A magma kémiai összetétele, különösen a kálium- és titán-dioxid aránya nem a korábbi, néhány ezer évvel ezelőtti, ezen a területen zajlott kitörések magmáira hasonlít, hanem inkább az elmúlt évek Fagradalsfjall kitöréseket tápláló magmáira. Úgy tűnik tehát, hogy lehet egy közös, valahol a földköpeny felső vagy a földkéreg alsó részén kialakult magmatározó, ami ezeket a kitöréseket előidézi. De miért nem jött ki több magma, miért nem tart tovább most a vulkánkitörés?
Valószínűsíthető, hogy a héten zajlott vulkánkitörés során a korábban 1-2 kilométer mélységben, mintegy 15 kilométer hosszan oldalirányban benyomult, és néhány hetet ott eltöltött magma nyomult a felszínre. Itt hosszan, de kis szélességben és vastagságban helyezkedett el, a néhány hét pedig elég volt ahhoz, hogy a hőmérsékletcsökkenéssel kristályosodjon és így egy fejlettebb magma fejtett ki akkora nyomást, ami végül áttörte a felette lévő kőzettestet, és nagy, 4 kilométer hosszúságban buggyant a felszínre.
Hangsúlyozni kell azonban, hogy ezzel még nincs vége a teljes történetnek. A kitörés előtt a Svartsengi és az attól nyugatra lévő térség folyamatos felszínemelkedést mutatott, ezt a friss műholdas radarkép is megerősítette. Az ok egyértelműen a földkéregben felhalmozódott magma nyomása lehetett: mintegy 5-7 kilométer mélyen húzódhat, és innen bármikor érkezhet újabb kőzetolvadék, ami vulkánkitörést indíthat el. Az izlandi szakemberek egyöntetűen hangsúlyozzák, nem az a kérdés, lesz-e még vulkánkitörés a Reykjanes-félszigeten, hanem az, hogy mikor és hol fog a magma újra a felszínre törni. A szakemberek tehát tovább figyelik a mélyről jövő jeleket, a felszínemelkedést, mert lehet, hogy most jön egy pihenő, de nemsokára újabb vulkáni fejezet következik.
