II. (Nagy) Frigyes porosz király nem csupán kora egyik legambiciózusabb uralkodójaként került be a történelemkönyvekbe, aki Poroszországot sorozatos háborúival az európai nagyhatalmak közé emelte, államát a felvilágosult abszolutizmus jegyében megreformálta és hadserege újjászervezésével sokáig mintaként szolgált, de egy különös intézmény bevezetése is a nevéhez fűződik. Ez pedig a kávészaglászló, azaz a Kaffeeschnüffler különítmény felállítása volt.
Már apja, I. Frigyes Vilmos luxusterméknek minősítette a kávét, amivel el is érte azt, hogy minden magára valamit is adó polgár belekóstolt, a XVIII. század közepére a poroszok többsége pedig rendszeresen kávézott. Amikor azonban Nagy Frigyes folyamatos háborúi miatt kiürült az államkincstár, egyebek mellett a kávé luxusadójának bevezetésével próbálta orvosolni – mellesleg felvilágosult uralkodóként azt tanácsolta népének, igyanak inkább csak pótlékként cikóriát vagy sört, mert ezek hazaiak és jóval egészségesebbek. Ezzel párhuzamosan 1781-ben állami monopóliummá tette a kávépörkölést, és hatalmas bírságokat rótt ki az illegális pörkölőkre vagy kávéfogyasztókra. Mindez felvirágoztatta az illegális kereskedelmet és csempészetet, így a kávé élvezete sokaknak biztosított tisztesnek nem mondható megélhetést.
Rendelkezése szigorú betartatására Frigyes a hétéves háború (1756–1763) hadirokkant veteránjaiból egy 400 fős csapatot szervezett, amelynek tagjai szó szerint kiszagolták, ha valamelyik elvetemült alattvaló túl akart járni a király eszén. Az alakulatot jól megfizették – például, ha valakit tetten értek, a bírság negyedét is ők kapták –, egyenruhával és félelmetes hatalommal látták el. Közutálatnak is örvendtek még jóval azután is, hogy Frigyes halálát követően, 1787-ben megszüntették az állami kávémonopóliumot, így a szaglászóknak is más munka után kellett nézniük.
