Az évszakok változásával a zöld falevelek barna, vörös, sárga és narancssárga árnyalatokba váltanak, majd idővel lehullanak az ágakról. De mégis mi áll a levelek átalakulásának hátterében, és honnan tudhatjuk, mikor kezdődik meg ez a folyamat? Ezekre kereste a választ a Live Science.
A levelek zöld színét a klorofil nevű anyag adja, amely lemezszerű struktúrákban helyezkedik el a növények sejtjeiben. Mivel a klorofil a napsugárzás kék és vörös hullámhosszait nyeli el, a zöldet viszont alig, a növényeket a napos évszakokban zöldnek látjuk. Adam Moore, a Coloradói Állami Erdészeti Szolgálat erdészének elmondása szerint a fák, hasonlóan az emberekhez, a környezetük jelzéseire reagálnak, amelyek jelzik, hogy mikor van itt az ideje felkészülni a télre.
Tavasszal és nyáron a levelekben lévő vegyületek közül messze a klorofil fordul elő a legnagyobb arányban, ezért tűnnek zöldnek. Ebben az időszakban egy auxin nevű hormon is termelődik, amely meggátolja, hogy egy parafaszerű sejtekből álló kéreg képződjön. Viszont ahogy az éjszakák hosszabbá válnak, az auxin előállítása lassan megszűnik.
Ezzel kialakul egy réteg a levelek szárában, ami elzárja a víz- és tápanyagok utánpótlását, illetve a szénhidrátok áramlását a levélből az ágak felé. A levelek klorofilellátása megszűnik, és a sárga és vörös fényt visszaverő karotinok, a vörös és lilát visszaverő antociánok, illetve a sárgát visszaverő xantofillok válnak dominánssá. Ezzel megindul az őszi színváltás.
Az őszi színeket persze nagyban befolyásolják az időjárási tényezők, és a talaj nedvessége is. A hűvös levegő és a sok napfény például az antociánok előállításának kedvez. A folyamat vége az, hogy a szárban lévő elzáró réteg annyira kiszárad, hogy a levél lehullik a fáról. Igaz, bizonyos esetekben egy-egy levél megmaradhat az ágakon.
