Savoyai Jenő herceg, 360 éve, 1663. október 18-án született Párizsban – írja az MTI. A török elleni háborúkban a legkiválóbb császári hadvezérnek bizonyult, és ő vezette a Magyarországot az Oszmán Birodalom alól felszabadító sereget is.
Hihetetlenül sikeres hadvezér
A gyenge fizikumú, „kis apátnak” gúnyolt Jenőt XIV. Lajos francia király papnak szánta, a katonai pályafutás lehetőségét megtagadta tőle. A sértett fiatalember ezért húszévesen elhagyta szülőföldjét, és a franciák legnagyobb ellenfelének, a Habsburg-házi I. Lipót német-római császárnak, magyar királynak ajánlotta fel kardját.
1683-ban részt vett a Bécset ostromló törökök szétverésében, két évvel később, 22 évesen pedig már tábornok lett. 1686-ban a Budát felszabadító keresztény hadak alvezére volt, 1687-ben ő vihette meg a második mohácsi csataként emlegetett, de ezúttal a törökök katasztrofális vereségével végződő nagyharsányi diadal hírét Bécsbe. Jenő szilárdan kitartott a császár mellett, aki 29 évesen tábornaggyá léptette elő, 1696-ban pedig őt állította a török magyarországi kiverésére induló sereg élére. Hadi sikereivel számos kitüntetést és birtokot érdemelt ki, 1703-ban az Udvari Haditanács elnökének is kinevezték, így ütőképessé formálhatta a császári hadsereget. A spanyol örökösödési háború alatt diadalt diadalra halmozott: 1704-ben legyőzte a franciákhoz átpártolt bajorokat, 1706-ban megszerezte Ausztriának Észak-Itáliát, 1708-1709-ben pedi a Németalföld nagy részét. Győzelmei döntően hozzájárultak a háborút lezáró békék megkötéséhez.
Végleg kiűzte a törököt Magyarországról
A Rákóczi-szabadságharc komoly gondokat okozott a hadvezérnek, aki nagyra becsülte a magyarokat. Többször felemelte szavát Magyarország alkotmányos jogai érdekében, de a császárnak tett esküjéhez mégis hű maradt, így minden engedményt ellenzett a „lázadó” II. Rákóczi Ferenccel szemben. A szabadságharc után kitüntetésként magyar nemességgel ruházták fel, 1714-benpedig Németalföld helytartója lett.
Amikor a Porta 1716-ban megszegte a karlócai békét, VI. Károly császár ismét őt küldte a török ellen. Savoyai Péterváradnál legyőzte Ali pasa 150 ezres hadseregét, visszafoglalta az utolsó jelentős magyarországi török erősséget, Temesvárt, majd 1717 augusztusában Belgrádot (Nándorfehérvárt) vette ostrom alá. A fényes diadal eredményeként a vereségét belátó szultán tárgyalásokat ajánlott, ennek eredményeként született meg az 1718-as pozsareváci béke, amely végleg kiszorította a törököt Magyarországról.
A Habsburgok egyik legnagyobb hadvezére
A herceg a harctéri győzelmek után ismét Németalföldet kormányozta, 1734-ben még egyszer hadba szállt a lengyel örökösödési háborúban, kora miatt azonban hamar visszahívták. Savoyai Jenőnek oroszlánrésze volt abban, hogy a Habsburg Birodalom győztes hatalomként emelkedett ki a 17-18. századforduló nagy európai háborúiból. Személyes bátorságát mutatja, hogy 24 csatája közben 13 alkalommal maga is megsebesült, Napóleon egyedül az ő hadjáratait tartotta tanulmányozásra érdemesnek.
