Az első gót szubkulturális jelenség az 1980-as évek eleji Nagy-Britanniából indult világhódító útjára, és a The Cure, a Bauhaus és több hasonló együttes tette széles körben népszerűvé. A szubkultúra nem sokkal később a gótikus rock zenei mozgalomnál már jóval több területre terjesztette ki befolyását. A legújabb kori gótok általában fekete ruhában jártak és járnak, sötét, gyakran hullámosított hajjal jelennek meg, sokan hosszú kabátot, fűzőt és nyakpántot vesznek fel, és még számos jellegzetes öltözék, smink vagy testékszer jellemző rájuk.
De mi közük van ezeknek a látványosan megjelenő figuráknak a középkori Európa kialakulásában szerepet játszó germán néptörzsekhez? A gótokról ma sem tudjuk teljes bizonyossággal, honnan érkeztek, mindenesetre átvándoroltak a kontinensen, királyságokat építettek és olyan hatalmas államok ellen is harcba szálltak, mint a hanyatlóban lévő Római Birodalom. Az V. század végén két részre váltak, a nyugati törzseket vizigótokként, a keletieket osztrogótokként ismerjük. Manapság a keleti és nyugati gótok
A történelmi esemény, mikor I. Alarik vizigót király 410-ben kifosztotta Rómát, az egész ókori világ összeomlásának szimbolikus pillanatává vált. Azóta is a klasszikussal való szembenállás címkéjeként használják a „gót” kifejezést. A brit parlamentnek helyet adó londoni Westminster-palota például a klasszicista építészeti stílust meghaladni vágyó ún. gótikus újjászületés jegyében, romantikusan próbálta megidézni a középkorias formákat.
A modern gót szubkultúra ugyanerre a szimbolikus viszonyítási rendszerre támaszkodva hirdeti a „másság” kultúráját. Akadtak, akik kísérletet tettek a „vandál” szó alkalmazására is – az Európában szintén az V. századtól elterjedő vandál nép nyomán –, ám a jól ismert negatív jelentés miatt kevesen vannak, akik ezt szívesen használják identitásuk kifejezésére. A gót ellenkultúra alapvetően nem destruktív – kukaborogatás és kirakatbetörés nem szokta kísérni, gótnak lenni egyszerűen csak egy szilárd elhatározás, hogy „másnak” tekintsenek. Ebben az értelemben a modern gót kultúra egyfajta kiterjesztése az ősi gótok szimbolikus és metaforikus örökségének.
