Tényleg több piramis van Szudánban, mint Egyiptomban? Ha a gigantikus méretű királyi síremlékekre gondolunk, akkor a címben feltett kérdésre a válasz az, hogy igen: legalább 180 vagy még több ilyen piramis épült Szudánban, ezzel szemben Egyiptomban körülbelül feleennyi. Ugyanakkor a megmaradt piramisok mindkét országban méretük és formájuk szerint is elég különbözők.
A „piramis” szó esetében persze főleg azok a hatalmas építmények jutnak az eszünkbe, amelyek még mindig Kairó fölé magasodnak, különösen a 147 méter magas gízai nagy piramis, amelyet Hufu (Kheopsz) fáraó építtetett a Kr. e. 26. században. A piramisok egészen Kr. e. 1550-ig a királyi temető- és emlékműkomplexumok fontos részei maradtak, ezután az egyiptomi uralkodók inkább a thébai (ma: Luxor) Királyok völgyében kezdtek el temetkezni. 800 évvel később a fáraók ismét inkább a piramisokat választották nyugvóhelynek, ezt a gyakorlatot egy évezredig nem is adták fel. Ezeknek a piramisoknak a megrendelői a kusita királyságok trónjain ültek Szudánban – pontosabban az észak-szudáni Núbiában – és egy ideig Egyiptomban is.
E piramisokat sűrűn egymás mellé „ültették”, ugyanis udvartartásuk más tagjai is a királyok köré temetkeztek. A legnagyobb ilyen piramisegyüttes a Szudán fővárosától, Kartúmtól mintegy 210 kilométerre északkeletre található Meroé romvárosban látható. Ezek a temetők a Kr. e. 1550 után épített egyiptomi elitsírok megfelelői, amikor is egyes magas rangú személyek piramist is belefoglaltak síremlékeikbe. A náluk szűkebb anyagi lehetőségekkel rendelkező családok miniatűr piramist építettek egyszerűbb sírjaikba. Ha ezeket is beleszámítjuk, már megsokszorozódik a piramisok száma. A mai országhatárok által elválasztott piramisok mennyiségének összevetése helyett azonban sokkal érdekesebb kérdés, hogy mit jelentettek ezek az épületek a különböző népek számára, és ez a jelentés hogyan és miért változott meg az idők folyamán.
