Könyves Kálmán 1095-ben foglalta el a trónt, de uralkodását mindvégig testvérharc kísérte, öccse, Álmos ugyanis számtalan alkalommal szított lázadást a koronáért. Végül 1113-ban szánta el magát arra, hogy Álmost és annak öt éves fiát „félreállítsa”: a dömösi kolostorba záratta őket – írja a Rubicon.hu. Azért pedig, hogy mindkettejüket alkalmatlanná tegye az uralkodásra, 1115-ben megvakíttatta Álmost és Bélát, illetve parancsot adott a fiú kasztrálására is. A Képes krónika szerint azonban:
De, aki megvakította, félt Istentől és a királyi nem kihalásától: kutyakölyköt herélt ki, annak heréit vitte a királynak.
Leszámolt ellenfeleivel
Kálmánt fia, II. István követte a trónon 1116-ban, uralkodása alatt Álmos a Bizánci Birodalomba szökött, fiát azonban Magyarországon hagyta, aki rejtélyes módon Pécsváradra került. István 1128 körül talált rá Bélára a baranyai kolostorban, feleségül kérte számára Uros szerb nagyzsupán lányát, Ilonát és Tolnán telepítette le a hercegi párt.
Miután István 1131 márciusában meghalt, Béla ült a trónra valószínűleg úgy, hogy hívei félreállították Sault, István unokaöccsét (Kálmán unokáját), akit a király örökösének szánt. II. (Vak) Béla a hatalom gyakorlásában rászorult a királyi tanács és a királynő támogatására, Ilona pedig kellően tehetségesnek bizonyult a feladathoz.
A vak királyt 1131. április 28-án koronázták meg Fehérváron, majd ezután Arad mellett országgyűlést tartottak, ahol Ilona királynő sugalmazására Béla hívei lemészárolták azt a 68 főurat, akiket részesnek tartottak az uralkodó megvakításában.
Tehetséges uralkodó volt
Miután leszámolt a Kálmán-párttal, meghódította Dalmácia középső részét, és hódoltatta Boszniát is, fiát, Lászlót téve meg a tartomány hercegének. Nagyszabású reformokba kezdett, ideiglenesen bevezetve az írásbeliséget, megalapítva a III. Béla által létrehozott kancellária elődjét Magyarországon, és uralkodásához köthető a leégett pannonhalmi apátság felújítása is.
Béla testi fogyatékossága ellenére jó királynak bizonyult, jól megválasztott tanácsosaival és feleségével sikeresen konszolidálta az országot, helyreállítva a tekintélyét világi és egyházi téren is. Fiatalon, mindössze 33 esztendősen hunyt el 1141. február 13-án, trónját legidősebb fia, II. Géza örökölte. Innentől kezdve a magyar trónra lépő Árpádok valamennyien a Kálmánnal szemben álló Álmos-ág örökösei voltak.
